Ma már egyre elfogadottabb a vállalatvezetők körében, hogy versenyképességüket az energiaköltségek lefaragásával javítsák, mégis kevesen gondolnak arra, hogy a csarnoképületek világításának modernizációjával milliós összegeket spórolhatnak, pedig a fejlesztés akár 2-4 év alatt is megtérülhet.

Magyarországon számos olyan, 10-15 évvel ezelőtt, vagy még régebben épült ipari csarnokban folyik termelő, raktározási vagy logisztikai munka, amelyek világítási rendszerét az eltelt időszakban egyáltalán nem modernizálták. Ezekben jellemzően még mindig a mára már elavult, alacsony megvilágítási szintet nyújtó, rendkívül energiapazarló higanygőzös lámpákkal felszerelt világítási rendszerek üzemelnek. Számos esetben viszont már a 8-10 éves világítási rendszereknél is érdemes elgondolkozni a modernizáláson. A garancia megszűnése ráadásul már ezen utóbbi esetben is jelentősen drágítja a karbantartási költségeket.

„A higanygőzös lámpákat nem csak azért érdemes lecserélni, mert sok villamos energiát pazarolnak, hanem azért is, mert egy várhatóan 2015-től életbe lépő európai uniós direktíva ezeket az izzókat is betiltja majd” – mondja Horváth Szilveszter, a világítási rendszerek kiépítésével és üzemeltetésével foglalkozó GREP Zrt. vezérigazgatója.

Az elavult rendszerek leváltására számos megoldás közül választhatnak a vállalatok, kezdve az egészen modern LED-es technológiától a kerámia halogén típusú izzókig, amelyeknek nagy előnye, hogy nem kell feltétlenül leváltani az egyébként jó állapotú lámpatesteket, elég csak az izzót és annak foglalatát cserélni. Horváth Szilveszter szerint az ipari világítási rendszerek modernizációjára is igaz az, amit az önkormányzati projektek esetében is vallanak: nincs két egyforma projekt, minden esetben az ügyfél igényeinek és a technikai lehetőségeknek leginkább megfelelő megoldást kell választani.

Nem mindegy például, hogy hol helyezkednek el a lámpák, ahogy az sem, hogy a jelenlegi rendszerek mennyire pazarlóak. Egy három műszakban termelő üzemben, ahol a lámpák közvetlenül a gépsor és a munkaterület felett vannak, érdemes olyan magas, akár a 60 ezer órát is elérő, üzemidejű LED-es technológiát választani, amelynek kicsi a karbantartási igénye.

„Annak ellenére, hogy a fénydiódás lámpák ma még drágábbak, egy költségesen működtethető, sok áramot fogyasztó higanygőzös rendszer leváltása már 3-4 év alatt megtérül, köszönhetően az igen magas, 50-70 százalékos energia-megtakarításnak” – mutat rá a LED-es megoldások előnyeire a vezérigazgató, aki szerint a karbantartási költségek csökkenése tovább javítja a mutatókat. Ráadásul a fénydiódás rendszerek hidegebb fehér fényét a modernizált üzemekben a dolgozók is kedvezőbbnek találták a korábbi sárgásabb megvilágításnál.

Egy másik megoldás a régi, higanygőzös lámpák kiváltására a legújabb, úgynevezett kerámia-halogén típusú lámpák felszerelése. Ezek fényhasznosítása vetekszik a LED fényhasznosításával, a bekerülési értékük viszont jóval kedvezőbb, így ahol egyműszakos termelés zajlik, ott kiválóan hasznosíthatók. Ennek a technológiának a további előnye Horváth Szilveszter szerint, hogy sok esetben érdemes a jelenleg használt, de jó állapotú halogén lámpatesteket meghagyni, és csak azok belsejét cserélni.

Ennek a technológiának a hátránya a LED-hez képest az, hogy az üzemidejük alig negyede a fénydiódás lámpákénak, így egyműszakos munkarend esetén, évi 3200-3400 üzemóra mellett, 3-4 évente szükséges a fényforrások csoportos cseréje a fényerő avulása és a fényforrások élettartamának kimerülése miatt.

„Ugyanakkor ennek a technológiának a bekerülési költsége annyira alacsony, hogy még így is megéri erre váltani. A kisebb beruházási költség, és az ezzel a technológiával is elérhető 40-50 százalékos megtakarítás miatt egy ilyen fejlesztés 2,5-3 év alatt megtérül, az izzócsere pedig nem jelent akkora költséget, hogy emiatt el kelljen vetni ezt a lehetőséget” – hangsúlyozza a vezérigazgató.