A kerékpárnyeregből egészen más az út, mint az autó vezetőüléséből. Erről beszélt Claire Legrand, a Parifex közlekedésbiztonsági ügyekért felelős vezetője nemrég egy interjban. Legrand napi szinten kerékpározik, így egyszerre osztotta meg szakmai és személyes tapasztalatait arról, miként élik meg a kerékpárosok a közúti erőviszonyokat.

A Parifex egy francia közlekedésbiztonsági és intelligens közlekedési technológiai vállalat, amely 1994 óta fejleszt és gyárt automatizált sebességmérő és forgalomellenőrző rendszereket elsősorban állami és önkormányzati megrendelők számára. A cég a korszerű, több szabálytalanságot is érzékelő közúti ellenőrzési megoldások egyik úttörője, amelyek a sebességtúllépés mellett egyéb közlekedési szabálysértéseket is képesek rögzíteni, és a forgalmi adatok gyűjtésére is kiterjednek. A vállalat a hatóságok partnereként a közúti szabálysértések automatizált ellenőrzésével foglalkozik – ebben a szakmai kontextusban nyilatkozott Claire Legrand, a cég közlekedésbiztonsági ügyekért felelős vezetője is.

A szakértő szerint a nyeregből közvetlenül érezhető, mit jelent kiszolgáltatottnak lenni a közterületen, és milyen erőkülönbségek húzódnak meg a forgalomban, amelyek egy autó belsejéből gyakran észrevétlenek maradnak. Ott, ahol egy másik autó vezetőjének a járművezetők jellemzően megadnák az elsőbbséget, a kerékpárosok mellett sokan lassítás nélkül hajtanak el, még akkor is, ha a bringásé az elsőbbség. Ez a mindennapi tapasztalat egy mélyebb, kimondatlan elvet leplez le: a közlekedésben rendszerint a legerősebb fél diktálja a tempót. Kerékpárosként a biztonság érdekében ezért olykor még az elsőbbségéről is lemond, előre próbálja kiszámítani mások mozdulatait, és a többi közlekedőnél is éberebbnek kell lennie.

Miért diktál mindig a legerősebb?

A sebesség és a hely egyaránt az autók oldalán áll, ami magától értetődően uralkodó pozíciót ad nekik az úton. Ebből fakad egy sajátos ellentmondás is: a kerékpár kevesebb helyet foglal, gyakorlatilag nem szennyez, és kisebb terhelést jelent a környezetének, a kerékpárosokat mégis gyakran tekintik „forgalmi akadálynak”. Ez a megítélés sokat elárul a sebességhez és a teljesítményhez fűződő viszonyunkról, hiszen éppen a sérülékenyebb közlekedő volna az, aki fokozott figyelmet érdemelne.

A veszélyes előzéssel megnyert néhány másodperc a következő piros lámpánál gyakran teljesen elolvad. (Forrás: AI generált illusztráció)

Legrand tapasztalata szerint a türelmetlenség a legárulkodóbb jelenség. A kerékpárosokat gyakran veszélyes körülmények között előzik, gyakran záróvonalon átlépve, kanyarban vagy szűk úton, mintha elviselhetetlen volna néhány másodpercre lelassítani egy kerékpáros mögött. A helyzet iróniája, hogy ugyanezekkel az autókkal a szakértő állítása szerint száz méterrel arrébb, a piros lámpánál újra találkozik, miközben ő nyugodtan gördül előre az előretolt kerékpáros felállóhelyre. A kockázatos manővereket rendre a megspórolt idő illúziója hajtja, a valós nyereség azonban többnyire elenyésző.

A szakértő üzenete, hogy a sebességet és a termelékenységet magasztaló társadalomban a türelmetlenség az utakon türelmetlen, olykor agresszív viselkedéssé alakul. Franciaországban a halálos közúti balesetek közel 30 százalékában szerepet játszik a túlzott vagy az adott körülményekhez képest nem megfelelően megválasztott sebesség. „„Nem a gyengeség jele, ha nem sietünk."– fogalmazott Claire Legrand, aki szerint a legsérülékenyebb közlekedők védelmének ösztönszerű magatartássá kellene válnia. A biztonságos út ugyanis nem csupán a szabályokon és az infrastruktúrán múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e megosztani a teret és tekintettel lenni másokra. A biztonságos út egyben olyan út is, ahol mindenki a másik sérülékenységéhez igazítja a közlekedését.

Az interjúban szóba került az úgynevezett Bird-piramis is, amelyről Legrand korábban egy konferencián is beszélt. A modell lényege egyszerű: egy súlyos balesetet rendszerint sok kisebb veszélyhelyzet és kockázatos döntés előz meg, és ha valaki egyszer ilyen helyzetbe kerül, már jórészt a szerencsén múlik, mekkora baj lesz belőle. Épp ezért a megelőzés nem a baleset pillanatában kezdődik, hanem jóval előtte: a szemléletformálással, a képzéssel, az átgondolt úttervezéssel és a szabálytalanságot visszatartó eszközökkel. Ez utóbbiak közé tartoznak a sebességmérő kamerák is, amelyek hatása egyáltalán nem elhanyagolható: a francia közlekedésbiztonsági hatóság szerint a telepítésük környékén átlagosan 66 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma. A legtöbb szabálytalanság ugyanis nem rosszindulatból történik, hanem egy elhamarkodott pillanatból, a kamerák pedig épp azért működnek, mert mindenki tudja: itt a szabályszegésnek biztosan következménye lesz.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

A francia tapasztalatok itthon is ismerősek. A városi kerékpáros közlekedés az elmúlt években Budapesten is egyre népszerűbbé vált, ezzel együtt pedig az autósok és a kerékpárosok közötti együttélés kérdése is egyre hangsúlyosabb. A megnövekedett baleseti kockázat egyik tipikus forrása, amikor a bringás nem az úttest szélén teker, holott sok esetben épp így közlekedik biztonságosan és szabályosan, ahogy azt az Autószektor is részletesen bemutatta. A hazai kép az európai adatokba is illeszkedik: az ETSC friss elemzése szerint a kerékpáros-halálozás csökkenése messze elmarad a motorizált közlekedőkénél, vagyis a biztonsági olló Európa-szerte nyílik. A sebesség kérdésében szintén hasonló a helyzet: a gyorshajtás itthon is a súlyos balesetek egyik vezető oka, a rendőrség pedig a VÉDA-rendszer fix kameráival, valamint mobil sebességmérő eszközökkel igyekszik visszaszorítani. Ezek visszatartó ereje jelentős, gyengeségük viszont, hogy csak egy adott ponton mérnek, ezért került újra napirendre az átlagsebesség-mérés bevezetése is.

A közlekedésbiztonság végső soron nem pusztán technikai kérdés, hanem a közös kultúra kérdése. Amíg a néhány megspórolt másodperc többet ér a szemünkben, mint a mellettünk haladó sérülékeny közlekedő biztonsága, a legkorszerűbb kamera és a legszélesebb kerékpársáv is csak a tünetet kezeli, az okot nem.

Fogalomtár

Bird-piramis (Bird's accident triangle): balesetmegelőzési modell, amely szerint minden súlyos balesetet nagyszámú kisebb veszélyhelyzet és szabálytalanság előz meg; a hatékony megelőzést ezért ezekre a korai jelekre kell alapozni, nem pedig a bekövetkezett tragédiákra.

Forrás

Eredeti cikk forrása: Cycling: an ode to slowness and vulnerability – interjú Claire Legrand-nal (Parifex), ITS International. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.