Hogy néz ki?

Furcsa, első ránézésre gnóm az Opel Crossland X kialakítása. Az édestestvérének számító Citroen C3 Aircross és a féltestvér Peugeot 2008 is harmonikusabb. Beülve azonban szétoszlanak esztétikai aggályaink, jó benne lenni.

A kemény anyagokból épített utastér kétségkívül opeles, csak az ajtókapcsolók árulkodnak a francia rokonságról, de a digitális kijelző, a slusszkulcs és az indítógomb is a Peugeot-ból ismerős. PSA-elem a hatalmas (a dízelmotorok karbamidadaléka miatt) üzemanyagbetöltő-nyílás is, a Crossland X-et az Opel személyautók közül elsőként balról kell megtankolni. A klíma kiszabadult a bonyolult fedélzeti rendszer képernyőjéből, külön vezérelhető. Nini, a bajuszkapcsolók insigniásak és szerencsére az ülések igazi opeles, combtámaszos AGR-székek, azaz jól állíthatók, szűken tartanak ugyan, de nem fárasztják a hátat meg a derekat. A hátsó üléssor kétemberes, a lábtér 15 centis sínen tologatva csökkenthető a csomagtér javára. Az ülések 40:20:40 arányban osztottan, majdnem teljesen síkba dönthetők a trükkös csomagtérpadlóval. Csomagtartója nagyobb a Mokka X-nél, az alapból 410 literes puttony az üléseket előre csúsztatva 520 literesre, míg a háttámlákat ledöntve 1255 literesre hizlalható.

Tesztautónkat teljesen LED-es lámpákkal szerelték, ezek elöl intelligensen kapcsolgatják a távfényt, és nem zavarják a forgalmat.

Hogy miért kellett a Mokka X mellé még egy B-kategóriás szabadidő-autó? A márka marketingesei szerint a Meriva utódjának tekintett Crossland X praktikusabb, tágasabb, modernebb, trendibb és urbánusabb. Míg a Mokka X egy tipikus SUV, alkalmi terepes kirándulásokhoz opcionális összkerékhajtással, a zömök külsejű és bőséges belső terű Crossland X városba való. 4,21 méteres hosszúságával a Crossland X 16 centiméterrel rövidebb az Opel Astránál, ugyanakkor tíz centivel magasabb. Az A oszlop sokat kitakar a kilátásból.

Hogy megy?

A turbós háromhengeres a 130 lóerő és a 230 newtonméter ellenére egyáltalán nem virgonc, igazán 2300 körüli fordulattól kezd húzni a motor, a kézi váltó pontatlansága rontja a vezetési élményt. Álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre 9,1 másodperc alatt gyorsul, végsebessége eléri a 206 kilométer/órát. Amíg megérkezik a töltőnyomás, kihűl a húsleves, a hangja inkább dízel, mint benzines, fulladozik.

Az 1,6 literes dízel sajnos nem szentgotthárdi (CDTi), a Crossland X-be a PSA 1,6 literesét építik be (HDi), tesztautónkban a 120 lóerős és 300 newtonméteres változat rotyogott. Álló helyzetből százra 9,9 másodperc alatt ugrik. A hatfokozatú sebességváltóval 10,5 másodperc alatt sprintel 80 kilométer/óráról 120-ra, és megfutja a 187 kilométer/órát. A váltás érzete kicsivel jobb, mint a benzinesben.

A motorfedelet felnyitva szembe tűnnek a PSA-logók, GM felirat alig pár alkatrészen van, a dízelmotor sem magyar, viszont a vezérlőelektronika a magyarországi Bosch terméke.

A benzines változat tömege 1,2 tonna, a dízelé 1,3 tonna. Fogyasztásban sem volt nagy különbség köztük, igaz a benzinessel több mint 2500 kilométert tettem meg, ebből csak keveset városban. A hosszú teszt során az 1,2 T beérte 5,4 liter benzinnel, míg a közel 500 kilométeres belföldi tesztelésen 4,8 liter gázolajat kért az 1,6 Turbo D.

Milyen vezetni?

Nem éreztük egyik motorral sem sportosnak az autót, de nem is ez a küldetése. Amúgy jó vezetni, hangolása inkább komfortos, mint feszes, de a kanyarban felbukkanó úthibán átpattan. Fordulóköre kicsi (átmérője 10,7 méter), városban könnyű vele manőverezni. Kisautós hátsó futóműve egyszerű csatolt lengőkaros, elöl MacPhersonok teljesítenek szolgálatot, útfekvése biztos. Kormánya érzéketlen, de pontos. A váltó működése és áttételezése sem tetszett, lötyögős francia és még ropog is...Fékjei erősek, elöl (hűtött) és hátul tárcsák lassítják.

Az egykettessel megmásztam a Hargitát, sőt felmentem a Székelyszentlélek határában, a 958 méter magas Gordon-tetőn található pléhkrisztushoz is. Sűrű és rőt lombtengerben kaptattam fel, voltak percek, amikor nagyon bántam, hogy a ködös, havasesős novemberben ilyen vakmerőségre vállalkoztam, de annyira hívogatott a gyönyörű késő őszi táj, hogy nem tudtam ellenállni. Összkerék-meghajtásnak még az írmagja sem rendelhető a Crossland X-be, így elég kockázatosnak tűnt az expedíció, de amíg lendület volt, nem akadtam el. A tetőn már nagy volt a sár, így az utolsó kilométereket gyalog tettem meg, körülöttem csak úgy záporoztak a székely quadosok. De jó, hogy letettem a kocsit! Esélyem nem lett volna kimászni nyári gumikkal szülőföldem fogságából. Viszont szép képeket tudtam készíteni, amíg a vihar le nem kergetett a hegyről. A Crossland X hősiessége sem győzött meg arról, hogy ez az én autóm.

Városi használatra a benzines (szóba jöhet még a 81 lóerős szívó 1,2 literes is, türelmes embereknek igen ajánlott), nagyobb napi ingázásokhoz és hosszabb utakhoz viszont a dízel bizonyul jobb választásnak.

Mennyibe kerül?

A kezdetben jól hangzó 5 015 000 forintos alapár olyan modellek esetében, amelyeket teszteltünk, jelentősen hízhat, igaz, felszereltsége igen gazdag: van a Peugeot 2008-ban megismert üveglapra vetített kijelző, sávváltásra figyelmeztető jelzés, automatikus vészfékrendszer, holttér és sávelhagyás figyelő, táblafelismerő, ráfutásra és fáradtságra figyelmeztető, kulcs nélküli nyitás és indítás, 180/360 fokos, keresztirányú forgalmat is érzékelő tolatókamera, automatikus parkolósegéd, vezeték nélküli töltő, Opel OnStar rendszer, panoráma üvegtető, ülés- és akár kormányfűtés is. Az érintőképernyőn Apple CarPlay és Android Auto funkcióra képes multimédiás rendszer fut, utóbbi széria, akárcsak a légkondicionálás. A tesztelt benzines Crossland X 7 millió forintba, a dízel pedig 7,5 millió forintba került.

Nem kerülöm meg a választ a cikk elején feltett kérdésre: véleményem szerint a Crossland X inkább francia, mint német, a spanyol gyártás sokat nem tett hozzá és nem is vett el a használati élményből.

Kép és szöveg: Biró Csongor