- A botrány esetleges szélesebb gazdasági hatásaival kapcsolatos aggályok érthetők, hiszen a Volkswagen 600 ezer embert foglalkoztat, közülük 270 ezret Németországban, és a járműgyártás adja a teljes német ipari termelés 17 százalékát. Az ipar a német gazdaságban előállított bruttó hozzáadott érték 26 százalékát termeli meg, vagyis az autóipar a teljes német gazdasági kibocsátás csaknem 5 százalékát jelenti - áll a Capital Economics pénteki elemzésében.

Ráadásul sok más szektor foglalkoztatási és aktivitási mutatói is közvetlenül kapcsolódnak az autógyártáshoz. Az autókereskedések például a szolgáltatási ágazathoz tartoznak. Mindezek alapján úgy becsülhető, hogy a német munkahelyek 15 százaléka függ valamilyen módon az autóipartól. Emellett a botránynak lehetnek más, kevésbé közvetlen hatásai is.

A Volkswagen részvényárfolyama 30 százalékkal zuhant a botrány kirobbanása óta, és a BMW papírjai is 9 százalékot gyengültek, és ez befolyásolhatja a részvényesek fogyasztási kiadásait. Az ügyet megszenvedheti a német üzleti és fogyasztói bizalom is, aminek széleskörű gazdasági kihatásai lehetnek - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint azonban több olyan ok is van, amelyek miatt egyelőre "indokolatlan a vészvillogók bekapcsolása". Az egyik az, hogy az érintett járművek visszahívása és kijavítása önmagában is generál valamelyes pótlólagos gazdasági aktivitást.

Vannak olyan találgatások, hogy a botrány miatt a fejlesztési beruházások hangsúlya ismét a benzinüzemű motorokra helyeződik át a dízeltechnológia rovására, ám ez is olyan gazdasági aktivitást jelenthet, amely egyébként nem jelentkezett volna a német gazdaságban. Mindemellett a korábbi hasonló külföldi incidensek tapasztalatai azt sugallják, hogy az ilyen jellegű botrányok nem gyakorolnak érezhető közvetlen hatást a járműágazat teljesítményére.

A Toyotának 2009 és 2011 között 9 millió autót kellett visszahívnia egy olyan hiba miatt, amely a járművek váratlan gyorsulását okozta, a General Motors pedig csak tavaly 27 millió autót hívott vissza a gyújtásrendszer hibája miatt. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy az érintett időszakokban sem a japán, sem az amerikai autógyártásra nem gyakoroltak érezhető hatást ezek a visszahívási epizódok, és a két cég részvényárfolyamai is gyorsan ledogozták kezdeti veszteségeiket.

Felmerülhet az az érv, hogy a Volkswagen megítélésén súlyosabb csorba eshet, mivel a német cég szándékos csalást követett el. A Toyota és a GM járműveinek hibái azonban számos halálesetet okoztak, a Volkswagen-botránynak pedig nincsenek ilyen közvetlen tragikus következményei - érvelnek a Capital Economics londoni elemzői.

Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy a német gazdaság hosszabb távon komolyabb gazdasági károk nélkül átvészeli a Volkswagen-botrányt. Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a Volkswagennek valószínűleg hosszú távú károkat okozott az ügy. A Moodyís Investors Service nemzetközi hitelminősítő, amely a héten leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a Volkswagen adósosztályzati kilátását, ehhez fűzött indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy a csalás - vagyis az amerikai környezetvédelmi előírások szándékos kijátszása - az egész világ személyautó-piacán negatív hatással lesz a német cég hírnevére és hitelességére.

Az így kialakult negatív vállalati imázs hosszú ideig fennmaradhat, és ez gyengítheti a Volkswagen piaci pozícióit, márkaértékét és fogyasztói ár/érték- megítélését. Ez végső soron hatást gyakorolhat a Volkswagen jövőbeni jövedelmezőségére is - állt a Moodyís elemzésében.