A pécsi egyetem és az Autóipari Próbapálya Zala Kft. közelmúltban megkötött együttműködésének keretében a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek emellett közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. A létesítménynél korszerű környezete jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat – írták közleményükben.

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat.

Ezek szimulálására és tesztelésére adódnak lehetőségek a zalaegerszegi pályán.

A közleményben idézi Medvegy Gabriellát, a MIK dékánját, aki szerint a karon zajló drónos kutatásaikat nagyban előre mozdíthatja a zalaiakkal kötött együttműködés, hiszen a légi közlekedés e formája körül is önálló döntéshozásra képes eszközök fejlődnek, amellyel a ZalaZone szintén foglalkozik.

A tájékoztatás szerint a MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak. Azt vizsgálják, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat és felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat. Kitértek arra, hogy a képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, példaként felhozva az önvezető járműveket.

A karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal: műemléki épületek felmérését, bejárását végezték, majd a parlagfűvel borított mezőgazdasági területek vizsgálatának irányába folytak kutatások.

A parlagfüves területek ma alkalmazott, helikopteres vizsgálata személy- és költségigényes, függ az időjárási viszonyoktól, míg egy drón képes felismerni, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít és térképet is összeállíthat.

A közlés szerint a kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése, valamint a drónok repülési időtartama jelenti. Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.