Olyan elképzelhetetlennek, szinte lehetetlennek és bonyolultnak tűnt az egész. Csak amikor azt olvassa az ember, hogy újjá éled a Jawa, a Morini, a Malaguti, a Motron, a Lambretta, a Zündapp és Fantic akkor egy hozzám hasonló egri lokálpatriótát azért elfog a sárga irígység. Természetesen eszem ágában sincs a Malagutihoz vagy a Lambrettához abban az értelemben hasonlítani a mi cuki kis Bervánkat, hogy hasonló szerepet töltene be a motorkerékpár történelemben az említett nagy nevű csődbement és újraélesztett márkákhoz. Viszont azt látom, hogy a módszer ahogy ezekbe az említett márkákba új életet leheltek, az bizony nem lett volna alkalmazhatatlan a Berva esetében sem. Mert szép vagy nem szép, de a történet szinte minden esetben arról szól, hogy érkezik egy kínai vagy esetleg kínai-osztrák, olasz, német befektető, akinek Ázsiában van komoly gyártói kapacitása, flexibilis hajtáslánc variációi és ami különösen fontos: van benne valami tisztelet, elismerés egy-egy szebb napokat látott európai brand iránt.

Így éli másodvirágzását a Benelli, amelynek szülővárosában, Pesaroban éppen a kínai tulajdonos újította meg csodálatos múzeumát és az ázsiai befektető ragaszkodott ahhoz, hogy abban a városban maradjon egy design és marketing centrum, ahol a Benelli megszületett. De hasonló a helyzet a Morinivel, a Malagutival a Motronnal és a többiekkel is. Ezért én azt gondolom, hogy a világgazdaság és a globális járműipar jelenlegi lehetőségeit és szinergiáit kihasználva egyáltalán nem lenne valóságtól elrugaszkodott ötlet, hogy Eger, felnémeti városrészében valahol az egykori Finomszerelvénygyár épületében, ahol 1957-ben elkészültek az első Berva prototípusok és 1958-ban elindult a sorozatgyártás lehessen egy, akár kínai tulajdonú de magyar szíveket is megdobogtató Berva designcenter, ahol a régi és egyébként csodaszép Berva moped stílusában magyar designerek által készített formával, de kínai elektromos hajtáslánccal visszatérjen a Berva. 

Képre kattintva galéria nyílik!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!