A növekedés hátterében főként a magyar autópályák forgalmának erősödése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll. A befizetett pótdíjak összege 2016-ban közel 5,8 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak, és 13 százalékkal haladja meg a 2015-ös értéket. Mobilkamerás adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai segítségével NÚSZ tavaly mintegy 303 millió esetben ellenőrizte az érvényes e-matricák meglétét.

A zrt. észszerű működésre törekszik, folyamatosan korszerűsít, így ellenőrzési rendszerét is évek óta tökéletesíti - értékelte az adatokat Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. igazgatóságának elnöke, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az ellenőrzési rendszer azonban még így sem mindenki számára elrettentő: a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz e-matricát. A második legnagyobb csoportba 21,5 százalékkal azok az úthasználók tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgalmi útra történő felhajtást követően vásárolnak jogosultságot. A lista harmadik helyén a díjkategória tévesztők állnak.

Magyarországon, tranzitország jellegéből fakadóan, a külföldi járművek továbbra is magas arányt képviselnek a pótdíjas eljárások között: 2016-ban a NÚSZ több mint 205 ezer esetben rótt ki büntetést külföldi autósok terhére, az általuk befizetett összeg meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A nemzetközi rangsort vizsgálva a legtöbbször német, román és osztrák járművekkel blicceltek a magyar utakon.

A bliccelések földrajzi elhelyezkedését nézve a legtöbb pótdíjas eljárás, mintegy 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1-es autópályához köthető, a második helyet az M7-es 132 ezer esettel, a harmadikat pedig az M0-s autóút foglalja el 122 ezer esettel.