Kiállítók között található többek között John M. Armleder, Sylvie Fleury, David Hockney, Kortmann-Járay Katalin és Mendreczky Karina, Robert Longo, Németh Ilona, valamint Süveges Rita.

Anne Vieth, a Mercedes-Benz Art Collection vezetője, Fabiola Attorri, a Mercedes-Benz Hungária kft. vezérigazgatója és Török Krisztián, a kiállítás kurátora. Fotók: MTI/Purger Tamás

Fabiola Attorri, a Mercedes-Benz Hungária Kft. vezérigazgatója a keddi sajtóbejáráson kiemelte: különleges jelentőséget ad a budapesti bemutatónak, hogy a vállalat idén fontos jubileumot ünnepel. Száznegyven éve jegyezték be a világ első automobilját, a Motorwagent, amely mérföldkőnek számított a mobilitás történetében.

A Mercedes-Benz 140 éve formálja a mobilitást és a dizájnt, ugyanakkor tevékenysége nem korlátozódik a mérnöki innovációra - a vállalat a kultúra és a művészet támogatását is küldetésének tekinti - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Ismertetése szerint a Mercedes-Benz Art Collection gyűjteményét 1977-ben alapították. A kollekció azóta Európa egyik legjelentősebb vállalati művészeti gyűjteményévé vált, több mint 3000 műtárgyat őriz mintegy 800 művésztől.

Fabiola Attorri szerint ez annak a meggyőződésnek a kifejeződése, hogy a művészet, a társadalom és az ipar szorosan összekapcsolódik, az igazi innováció pedig e területek találkozásánál születik.

Anne Vieth, a Mercedes-Benz Art Collection vezetője elmondta: a Power Lines cím nemcsak a Merlin épületének egykori transzformátorállomásként betöltött szerepére utal, hanem a kiállítás tartalmára is. Tájékoztatása szerint a bemutatott alkotások az iparosodás és annak következményei köré szerveződnek, eltérő, ugyanakkor egymást kiegészítő nézőpontokból.

Anne Vieth szerint a Mercedes-Benz Art Collection nemzetközi kiállítási projektjei azt a szemléletet képviselik, hogy a művészet gyűjtése és bemutatása a vállalat társadalmi és kulturális elkötelezettségének szerves része. Céljuk, hogy a közönség közvetlen kapcsolatba kerülhessen a kortárs művészettel.

Török Krisztián kurátor ismertetése szerint a tárlat a Mercedes-Benz Art Collection műveit közép- és kelet-európai nézőpontból mutatja be. Több mint harminc, a térséghez kötődő művészi pozíció kapcsolódik a gyűjtemény alkotásaihoz.

Kifejtette, a kiállítás az iparosítás, a migráció, a modernizmus, az energia és az ökológia témái mentén bontakozik ki. Tematikus egységei nem lineáris rendben követik egymást, hanem kölcsönösen keresztezik és értelmezik a másik témakörét. Hozzátette, a Merlinnek otthont adó egykori transzformátorállomás épülete magán viseli azoknak a rendszereknek a nyomait, amelyek vizsgálatára a kiállítás is vállalkozik.

Török Krisztián elmondta, a kiállítás első termében kapott helyet Peter Roehr egyik alkotása. Kiemelte: a fiatalon elhunyt német művész az 1960-as években tevékenykedett, munkásságának középpontjában pedig az ipari sokszorosítás állt, pop-artos és neokonceptuális megközelítésben.

Ismertetése szerint a tárlaton látható művében Roehr Mercedes-reklámok újságkivágásait ismétli sorozatszerűen. Bemutatnak emellett két olyan alkotást is, amelyek az ipari munkások által használt lyukkártyákat jelenítik meg repetitív formában.

Robert Longo munkájáról szólva a kurátor rámutatott: az amerikai művész nem az autót mint formatervezett tárgyat kívánta ábrázolni, hanem annak belső működését. Graffitszerű rajzán ezért a jármű motorját örökítette meg.

Mercedeshez szorosan kapcsolódó alkotásként említette a kurátor David Hockney autós fotókollázsát is, amelyben a művész a nézőt kizökkenti hagyományos perspektívájából, és saját látásmódjába helyezi. Sokszorosított, kollázsszerű fotóegyüttesével a személyes nézőpont és az alkotói kontroll szerepét hangsúlyozza - mutatott rá.

Selma Selman boszniai származású művész munkái szintén szerepelnek a kiállításon. Török Krisztián felidézte, hogy az alkotó családja autóbontókból és hulladéklerakókból gyűjt össze járműalkatrészeket, elsősorban Mercedesek darabjait, amelyekből műalkotások születnek. Munkáin gyakran jelennek meg festett feliratok, versek vagy egyéb vizuális elemek.

Külön kitért az Ophélia ébredése című alkotásra, amely egy motorelemen ábrázol egy vérző ujjat. Elmondása szerint a mű hátterében személyes élmény áll: Selman az autó szétszerelése közben megvágta az ujját, majd a sérülés pillanatát örökítette meg a motordarabon.

Török Krisztián szerint az ipar iránti vonzódás Sylvie Fleury munkájában is hangsúlyosan megjelenik. Swiss Polish Mediation című, háromcsatornás videóinstallációja ikonikus Mercedes-modelleket mutat be különböző helyzetekben, miközben modellek tisztítják a járműveket és pózolnak mellettük.

Értelmezése szerint az alkotás a női testet és az autót mint a vágy két hagyományos tárgyát helyezi egymás mellé, ugyanakkor ki is mozdítja a nézőt ebből az egyszerűsítő szemléletből. Rámutatott arra is, hogy a videóban látható tisztítási mozdulatok és ismétlődő gesztusok fokozatosan rituális jelleget öltenek.

Benedikt Partenheimer munkájáról szólva a kurátor elmondta: a művész 2010-ben járt Japánban, ahol különösen nagy szerepet töltenek be a mindennapokban az ital- és ételautomaták. Ezek a berendezések szinte mindenütt megtalálhatók, és a nap bármely szakában hozzáférést biztosítanak a fogyasztók számára.

A kiállításon bemutatott fotókon ilyen automaták láthatók éjszakai utcai környezetben. Török Krisztián szerint az alkotások sajátos nézőpontból mutatják be az ipari rendszerek végpontját, vagyis azt a pillanatot, amikor a globális termelési és ellátási láncok közvetlenül találkoznak a hétköznapi felhasználóval.