Akármennyire is úgy tűnhet, hogy amíg mindenki a személyautózást ostromolja, addig a légiközlekedést semmi sem szabályozza, ez korántsincs így. Egyre tisztább, halkabb, könnyebb repülőgépeken dolgoznak a gyártók, viszont a repülésben mindig is hosszabb fejlesztési időkre volt szükség. A világ begyorsult, amit nyilván a repülőgép gyárak is igyekeznek lekövetni, de amikor több száz ember élete forog kockán, akkor valljuk be, nem érdemes elsietni a fejlesztéseket. Ettől függetlenül vannak törekvések a tisztább légiközlekedés elérése érdekében, és erre jó példa az Etihad Greenliner projektje, amihez egy globális összefogás is szükséges.

Az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti légitársasága stílusosan a Föld Napján kezdte meg a projektet, amit még a kialakult járványhelyzet sem állított meg. Sőt, több időt adott a részletek kidolgozására. A kísérletbe bevonták a Boeing-et, hiszen egy Boeing 787 Dreamliner szélestörzsű utasszállítót állítottak be a feladatra. Innen is ered a projekt neve: Greenliner. A nagyrészt kompozit anyagokból készült ultramodern repülőgép egyébként is a legtisztábbak közé sorolható jelenleg, így jó alanynak bizonyult a kísérlethez.

Csatlakozott a GE Aviation is a Greenliner ügyhöz, tőlük származnak a halk, ám annál hatékonyabb hajtóművek. Illetve nagyon fontos szerepet kap ez EuroControl, tehát az Európai Légiirányítási Központ, hiszen többek között a légi útvonal optimalizálásával szeretnének javítani a CO2 értéken. Mind azon dolgoznak majd, hogy mindössze a rendelkezésre álló eszközökkel, tehát különleges technológiai megoldásoktól mentesen igyekezzenek csökkenteni egy adott járat károsanyag-kibocsátását. Nincs elektromos motor, nincs egyedi, másoknak elérhetetlen megoldás, csupán optimalizálás.

Már a 787-es repülőgép legyártásakor megkezdődött a projekt, ugyanis az Észak-Karolina-i gyárból már 30%-ban megújuló forrásból származó, mezőgazdasági hulladékból előállított repülőgép üzemanyaggal gurult ki a Greenliner. A Boeing emberei már a repülőgép leszállításakor megkezdték az adatok feldolgozását, és azon ügyködtek a repülőgép fedélzetén, hogy az élő adatok segítségével optimalizálják a rendszerek összehangolt működését. Ráadásul kidolgoztak egy új rendszert, ahol a pilóta lekérheti a repülőgép fogyasztási és kibocsátási adatait, és ezekhez igazodva módosíthatja a repülést.

Legutóbb például Abu Dhabi és Dublin között sikerült 40 perccel lecsökkenteni a repülési időt, illetve 800 kilogrammal csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást, mindössze az útvonal optimalizálásával, amihez persze kellett ez EuroControl szakértelme, hogy a lehető leggyorsabb légifolyosókat kapja meg a Greenliner. Csupán ezen az oda-vissza járaton sikerült 3 tonnával csökkenteni a CO2-értéket, egy hagyományos 787-essel teljesített járathoz képest. Még nagyobb, 26 tonnás javulást mértek egy kevésbé üzemanyag-barát repülőgéppel teljesített járathoz mérten.

Noha mindez egyszerűnek hangzik, sajnos hozzátartozik az igazsághoz, hogy számtalan egyéb tényező van, ami hátráltathatja a most bemutatott folyamatok globális bevezetését. A legtöbb európai országban továbbra is használnak légifolyosókat, amik nem feltétlenül a leghatékonyabbak bizonyos járatok esetében, és kényszerű kerülőket jelenthet. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon éppen ezért, ma már nincsenek kijelölt légifolyosók. Sok múlik ezen felül a repülőterek forgalám, azok kialakításán. Gyakran akkora forgalom zúdul kevés leszállópályára, hogy kénytelenek a levegőben „holdingolni”, azaz várakozó köröket tenni a repülőgépek. Nagyszerű példa erre Heathrow, London főreptere, ami Európa legnagyobb légi forgalmát bonyolítja le, viszont mindössze két pályával rendelkeznek, ezért a repülőgépek London felett köröznek, hogy kivárják a sorukat.

Egyébként az Etihad hosszútávú céljai között szerepl, hogy 2035-re megfelezze 2019-es károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig megközelítsék a zéró emissziót. Utóbbihoz persze elektromos hajtóművekre lenne szükség, és egyelőre kevés esély mutatkozik rá, hogy 2050-re elkészülhessen egy megbízhatóan szolgáló, esetleg hosszabb távú útvonalakon is bevethető, sorozatgyártott repülőgép. Noha kísérletek vannak, de meglehetősen kezdetleges státuszban. Az Airbus például egy kiöregedett Avro RJ100 repülőgépet vásárolt, majd szerelt fel elektromos hajtóművekkel, hogy azon tesztelhessenek. Viszont ismerve a légiipar tempóját, ez még oly messze van egy piacképes verziótól.