A peres eljárás során az Uber azzal érvelt, hogy egyfajta technológiai platformként működik: azaz digitális technikát alkalmazva összeköti az utasokat a független sofőrökkel, ennélfogva nem tekinthető taxi társaságnak. Mint ismert, az amerikai óriáscég az elmúlt években már számos uniós országban megpróbálta átültetetni a hagyományos taxisokat érzékenyen érintő üzleti modelljét. (Ennek lényege, hogy bárki, akinek saját autója van és taxizásra adja a fejét egy mobil kocsi követő applikáció segítségével képes utasokat felvenni és szállítani.) A bíróság most kimondta: az Uber taxi, nem pedig információs technológiai vállalat.

Vagyis az Uber a jövőben csak kizárólag az adott tagállami, a helyi szabályozás által előírt jogosítványok és engedélyek birtokában végezheti tevékenységét. A személyszállító fuvarozókra vonatkozó szabályok tagállami, de akár városi szinten is különböznek az EU-ban, aminek végeredményeként az Uber versenyelőnye a többi taxis céggel szemben minimumra csökkent. A jogalkotókat (de az úgynevezett platformgazdaság érdekeltjeit, például a hasonló digitális technikát alkalmazó Airbnb lakáskiadókat) már jó ideje foglalkoztatta, vajon az Uber közlekedési szolgáltatás-e? A bírósági döntés így számukra is precedensértékű.

Több helyütt, például Nagy Britanniában olyan javaslatokat terjesztettek elő a platformgazdaság szabályozására, amely megakadályozza, hogy az ilyen vállalkozások megkerülhessék a hagyományos üzletek szabályozásait. A mostani bírósági döntéstől függetlenül – jegyzi meg az MTI híre – az Uber új felhasználói igényeket teremtett, aminek ha egy szolgáltató nem tud megfelelni, akkor hátrányba kerülhet a piacon. Boros Árpád, a multinacionális KPMG üzleti tanácsadó egyik illetékes hazai elemzője szerint ez látható ma a a magyar piacon is, hiszen Budapesten már alapfunkció lett a mobilos rendelés mellett a mobil applikáción keresztüli kártyás fizetés és a kocsi követés is.

A magyar kormány ugyanakkor már 2016-ban meghozta azt a törvényt, amely alapján az Uberre és a hasonló közösségi fuvarmegosztó szolgáltatókra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a taxisokra. Ennek hatására az Uber kénytelen volt elhagyni magyar piacot. De a tisztességtelennek mondott verseny nem csak itthon, hanem több más európai ország taxisköreiben dühödt haragot váltott ki. Mindezért eredeti formájában Bulgária, Dánia, Olaszország, Franciaország és Németország is kitiltotta az ilyen szolgáltatókat.