Az olimpia helyszínén, Rióban bemutatott Nissan BladeGlider tanulmányautó az azonos nevű 2013-as koncepcióautó felújított, tökéletesített, működő változata.

A különleges koncepció megmaradt: elöl különösen keskeny a nyomtáv aerodinamikai okokból, de a kezelhetőségnek és a stabilitásnak is jót tesz a felülről háromszögre emlékeztető forma.

Mindkét hátsó kerékhez egy-egy villanymotort kapcsoltak, így teljesítményből nincs hiány, de a nem kívánt megpördüléseknek fejlett nyomatékvektor-szabályozás vet gátat. Ennek három állása van: kikapcsolt, agilis, és drift mód.

A rendszerteljesítmény 268 lóerőre, az összes nyomaték 707 Nm-re adódik, de a motoroknak egy üresen is 1,3 tonnás autót kell mozgatniuk, amely 4300 mm hosszú, 1850 mm széles and 1300 mm magas, a tengelytávja pedig 2800 mm. A BladeGlider kevesebb mint 5 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, a végsebessége közel 190 km/h.

A motorokat egy nagyteljesítményű, öt modulból álló 220 kW-os lítium-ion akkumulátor látja el árammal, az akkupakk külön hűtési rendszerrel rendelkezik. A kocsi különlegességei közé tartozik még a hátrafelé nyíló ajtópár és az ülés-elrendezés: elöl egy, hátul két kagylóülés található négypontos versenyövvel, a kormány egy F1-es autóból is származhatna.

A F1-es Williams csapat is közreműködött a BladeGlider fejlesztésében, a hajtásláncon kívül az aerodinamika és a futóműhangolás volt a dolguk, no meg a két prototípus megépítése.