Egy oldtimer befektetésnek is jó, ráadásul páratlan műszaki kincs, ha olyan, mint az erősen limitált példányban készült Mercedes sportkocsi, mely beelőzte az eddigi rekordert: az 1962-es Ferrari 250 GTO ismert aukciós ára hetvenmillió dollár. Nem kellett hozzá nagy szakértelem és jósérzék, mert nyilvánvaló, hogy ennél többet ér a ritkánál is ritkább Mercedes 300 SLR Uhlenhaut Coupé, mely típusnevét a stuttgarti versenyautórészleg vezetőjéről, Rudolf Uhlenhautról kapta.

A rekorder értékű Coupé és a roadster      Forrás: Mercedes-Benz 

Az utcai közlekedésre is alkalmas gépből csak két példány készült, az egyik 1955-ös évjáratú május közepén 135 millió euróért, átszámítva 54 milliárd forintért kelt el.

Az acél térvázas, alumínium karosszériás, 1117 kg menetkész tömegű SLR Coupét 302 lóerős (222 kW), 2982 köbcentis motor hajtotta 300 km/órás tempóval, a típus elsőre nyert a Targa Florión, a Tourist Trophyn, a nürburgringi Eifel-versenyen, a Svéd Nagydíjon és a Brescia-Róma-Brescia útvonalon kiírt Mille Miglián.

Első versenyszezonjában tarolt a modell      Forrás: Mercedes-Benz

A világbajnokság megnyerése után az autó karrierjének végét és sokáig a Mercedes autósportjának felfüggesztését jelentette a nyolcvankét ember halálát okozó tragédia, mely az 1955-ös Le Mans-i 24 órás versenyen történt, amikor ütközés után egy 300 SLR a pályáról a nézők közé vágódott és kigyulladt. Svájcban azóta is tilos autóversenyt rendezni és a német márka emiatt nem indította el a 300 SLR Coupé utcai változatának sorozatgyártását sem.

Az elkészült példány alaposan lecsendesített kipufogós változatát különleges engedéllyel közúton használta a modell fejlesztőmérnöke, Rudolf Uhlenhaut, aki a berlini Avus pályán 290 km/órás tempót ért el a cégautóként regiszzrált Mercedest.

Formatervezésben és műszaki megoldásban is csúcs páros      Forrás: Mercedes-Benz

Az aukciós árrekorder SLR Coupé mellett létezik egy nyitott változat, mely a stuttgarti Mercedes múzeum tulajdona. Az egyetlen példányban készült járműnek különleges parkolóhelye van, azon a tréleren áll, amivel egykor a csodagépet szállították a versenyekre. A hivatalosan Rennwagen-Schnelltransporter jármű neve funkciójára utal, bár a zsargonban Kék Csodának nevezték a gyáriak, a versenyszerelők és pilóták.

MIndegyikből csak egy készült    Forrás: Mercedes-Benz

Ez tényleg egyedi gyártmány, mely W188 platformjára épült, és sok más Mercedes alkatrészt kapott, többek között széria fényszórókat, oldalsó indexeket, hátsó lámpákat, kormányt, műszerfalat és természetesen motort: a 6 hengeres, 2996 köbcentis benzines 192 lóerőnyi (141 kW) teljesítménye elég volt ahhoz, hogy akár 170 km/órás tempóval száguldjon drága rakományával.

Az erősen nyújtott tengelytávú tréler hossza 6,75 métere, szélessége 2 méter, magassága 1,9 méter.

A különleges jármű 1955-ben készült a legendás csapatfőnök Alfred Neuebauer kívánságára, hogy ezzel is jelezze a Mercedes versenyosztálya és a német autósport különlegességét. A hagyományos zárt dobozos szállítás helyett a tréler mozgó Mercedes autóreklámként közlekedett az utakon.

Légies formai és műszaki megoldások  Forrás: Mercedes-Benz

A tréler alapjául Mercedes 300 S szolgált, ennek meghosszabbított vázára épült a különleges kabin, melynek ajtajai, fényszórói, irányjelzői és szélvédője a 180-as ponton modelltől, motorja, jelvényes hűtőmaszkja és több eleme a Mercedes-Benz 300 SL-től származott, a sportkocsit idézték a domborított kerékborítások és a farrész is.

Az eredeti 1967-re annyira szétrozsdásodott, mikzben darabjait széthordták, a maradványokat a stuttgarti vezetés utasítására bezúzták. Később a gyári archívum dokumentumai és műszakai rajzai alapján támasztották fel.

Az újjáépített Kék Csodát először 2009-ben láthatta a nagyközönség a hamburgi Old-Timer kereskedők által rendezett Techno Classic kiállításon. A német restaurátor cég némileg módosított a konstrukción, mert az eredetihez hasonló motort már nem tudtak beszerezni, ezért a replika ősét jóval később gyártott és jóval gyengébb 4 hengeres, 2,3 literes, 95 lóerős motor hajtja.

170-es tempóra volt képes a Kék Csoda    Forrás: Mercedes-Benz

A járműszerkezet és karosszéria teljesen megegyezik az 1955-ös Rennwagen-Schnelltransporterrel, melynél a legnagyobb kihívást a kabin két hátsó szélvédőjének legyártása volt: az erősen domborított üvegekhez el kellett készíteni az egyedi öntőformákat, ami nem csak költséges beruházás de technológiailag is nagy kihívás volt. A hivatalos gyári Mercedes-Benz Rennwagen-Schnelltransporter felírat helyett az ajtókon újra az eredeti Mercedes-Benzt Rennabteilung, vagyis Versenyrészleg szerepel.

A gyönyörű kivitelezés és egyedi példány ellenére, a tréler értéke messze elmarad rakományától, mely néhány hete 135 millió euróért kelt el, ezzel megdöntötte az eddigi csúcstartó 1962-es Ferrari 250 GTO-t melyért 90 millió eurót fizettek az RM Sotheby’s 2018-as aukcióján.

Spohia Loren is kedvelte az SL modellt      Forrás: Mercedes-Benz

Bár népesebb az elődök mezőnye, de így is értékesek: a Mercedes SL (Super Leicht/szuper könnyű) W198 kódjelű modellt 1963-ig gyártották, ezalatt 1400 sirályszárnyas kupé, illetve 1858 nyitható tetejű roadster készült. A Mercedes 300 SL normál kivitelei is többszázmillió forintot érnek, a mindössze 29 példányban gyártott teljesen alumínium karosszériás változat értéke pedig meghaladja az egymilliárd forintot.

Ennél jóval kevesebbet kell fizetni napjainkban a prototípusokért, melyek jellegükből adódóan egykék: például az a kísérleti gép, melyben a tolatást periszkóp segíti. Az igazi ritkaságnak számító Mercedes-Benz CW311-est háromszáz millió forintos áron hirdették meg egy németországi kereskedésben, a sportkocsi jelzése a 0,311-es légellenállási tényezőre utal. A ritka Mercedest V8 hengeres, 5,6 literes, 400 lóerős teljesítményű motor hajtja: álló helyzetből öt másodperc alatt éri el a százat és 300 km/órás tempóra képes az 1978-as autó.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!