A technológia három fő funkciót kínál: extrém gyors töltést, intelligens töltésvezérlést és automatikus töltést. Az MI-alapú rendszer egyik legfontosabb feladata az akkumulátor hőmérsékletének szabályozása, mivel a rendkívül nagy töltési teljesítmények komoly hőterhelést jelentenek az energiatárolók számára.

A Geely szerint az alkalmazott algoritmusok harminc másodperccel képesek előre jelezni az akkumulátor hőmérsékletének változását, és ennek megfelelően folyamatosan módosítják a töltési teljesítményt. A rendszer célja, hogy az akkumulátor átlaghőmérséklete 55 Celsius-fok alatt maradjon, miközben a csúcshőmérséklet 65 fok alatt marad.

A technológia gyakorlati képességeit egy Lynk & Co 10 modellen mutatták be. A kínai CATARC kutatóintézet mérései szerint a jármű töltési teljesítménye 1093 kW-os csúcsértéket ért el. A 10 százalékos töltöttségről 97 százalékra történő töltés során az akkumulátor a folyamat több mint felében 55 Celsius-fok alatt maradt, a legmagasabb mért hőmérséklet pedig 64 fok volt.

A villámtöltési rendszerhez a Geely új generációs akkumulátorokat is fejlesztett. Az Aegis Golden Brick akkumulátorcsalád csúcsváltozata a Lynk & Co 10-ben és a Zeekr 001-ben alkalmazott 12C-s egység. Az akkumulátor normál hőmérsékleten 4 perc 30 másodperc alatt tölthető 10-ről 70 százalékra, míg a 10-97 százalékos feltöltéshez kevesebb mint 9 perc szükséges.

Bár a Geely által bemutatott 2250 kW-os elméleti maximális teljesítményű töltőberendezés figyelemre méltó technológiai eredmény, ipari rekordot jelent, a gyakorlatban a helyzet árnyaltabb. Számos iparági szakértő véli úgy, hogy a megawattos töltési tartomány elérése után a további teljesítménynövelés már viszonylag csekély időmegtakarítást jelent. A töltési görbe, az akkumulátor hőmérséklete és a cellakémiából adódó korlátok miatt a névleges csúcsteljesítmény nem feltétlenül jelent arányosan rövidebb várakozási időt.

Bár a Geely demonstrációjában elért teljesítmény a beszámolók szerint még mindig elmarad a CATL harmadik generációs Shenxing akkumulátorának, mint 13000 W körüli töltési teljesítményétől, a vállalat számára a legnagyobb kihívást továbbra is a BYD jelenti, és a verseny kimenetele nem kizárólag a technológiai paramétereken múlik.

A Geely azt tervezi, hogy 2027 végéig több mint százezezer töltőpontot telepít Kína-szerte, amelyek közül több mint 50 ezer már az új Smart Charge rendszerű lesz. A BYD azonban már az idén várhatóan 20 ezer villámtöltő állomást épít ki, ami jelentős előnyt biztosíthat számára az infrastruktúra területén. A következő években így várhatóan nemcsak az akkumulátorok és a töltési technológiák, hanem a töltőhálózatok fejlesztése is meghatározó tényező lesz a kínai elektromosautó-piac vezető szerepéért folytatott küzdelemben.