A magnézium egy vegyi elem, a periódusos rendszerben a 12-edik. Csekély mennyiségben ugyan, de nagyon fontos az emberi szervezet működéséhez, többek között energiatermeléséhez. Kis sűrűségű (régi szóval fajsúlyú, 1,74 g/cm³) fém, másfélszer könnyebb az alumíniumnál, illetve négy és félszer az acélnál. Hajlamos hevesen, nagy fénnyel elégni, ezért fényképészek használták világosításra, a vaku elterjedése előtt. Olvadáspontja alacsony, az alumíniuméhoz hasonló 649 Celsius fok, mégis kényes feladat önteni, sóréteggel fedve zárják el a levegő oxigénjétől. Nagyon kicsi a szilárdsága, szerkezeti anyagnak önmagában használhatatlan, viszont kiválóan alkalmas könnyű, szilárd alumíniumötvözetek előállítására, éppen ez adja jelentőségét a repülőgép- és az autóiparban, noha nem olcsó: az alumínium előállítási költsége közel négyszerese az acélénak, a magnéziumé pedig az alunak is duplája.

A négykerekűekre összpontosítva, ilyen ötvözetekből készítik a motorblokk, a hengerfej, a szívócső, a sebességváltó-ház, a futómű (lengőkarok, kerékagyak), légzsáktartók, kormánykerék-, műszerfal- és ülésvázak öntvényeit, valamint a karosszéria energiaelnyelő, gyűrődő elemeit, akár az egész orrkiképzést, sőt kivételes esetekben a teljes nyers karosszériát. Nagy arányban használják fel furgonok, tehergépkocsik, autóbuszok hajtóművében és felépítményében is.

A jármű menetkész tömegének csökkentése mérsékli a hajtás energiaszükségletét, tehát a fogyasztást, ezáltal a károsanyag-kibocsátást, javítja a menetdinamikát, és a kocsi elejének könnyítése hátrébb viszi a súlypontot, enyhítve az alulkormányzottságot (kanyarban nem annyira tolja kifelé az orrát az autó). Tehát nagyon fontos szempontok, elsősorban klímacélok indokolják minél több magnézium használatát az autóiparban, a jelenlegi légszennyezési határértékeket nem is lehetne nélküle betartani. Az igény változását érzékelteti, hogy Európa magnéziumötvözet-öntvénygyártása az 1990-es nyolcezer tonnáról 2010-re megtízszereződött.

De honnan lehet beszerezni az alapanyagot? A világot értően figyelő ember kapásból vágja rá a választ: alighanem Kínából! Talált! A világ magnéziumtermelése évi egymillió tonnára tehető, ebből Kína állít elő 800 ezret, Oroszország 65-öt, az Egyesült Államok 50-et, Európa pedig sehol sincs a rangsorban.    

Hogyan állhatott elő ilyen egyenlőtlenség, sőt hiány, mikor a magnézium földünk egyik leggyakoribb eleme, részaránya a földkéregben 21 százalék, de a tengervíz minden köbméterében is van belőle 1,3 kilogramm. Tehát elképzelhetetlenül, felfoghatatlanul nagy a mennyisége, akkora a készlet, hogy sohasem tudnánk észrevehető részét autókba beépíteni.

Gyártása azonban nem egyszerű, és nagyon energiaigényes. Ugyan a dolomit egyik összetevője, nem lehet úgy kiolvasztani belőle, mint vasércből a vasat. Megolvasztott sóinak elektrolízisével vagy újabban a karbonátjai hevítésekor keletkező oxidjának karbotermiás vagy szilikotermiás redukciójával állítják elő. Nem mindenki állt rá erre, de Kína annál inkább, ahogy a bonmot szól: kinek vagyon, annak nagyon! A világtermelés 54 százalékát Senhszi tartomány adja. Európa fő magnézium-ellátója a Mosoly Országa, amely jókat mosolyoghatott óriási bevételein, de őt sem kíméli a globális energiaválság, ezért, hogy takarékoskodjon forrásaival, elrendelte ötven magnéziumolvasztója közül 35 ideiglenes bezárását, a többi üzem pedig kapacitásának negyven százalékára állt vissza. Ez már bőven elegendő arra, hogy komolyan ráijesszen földrészünk autógyártóira. Elemzők egymás után jelentetik meg aggódó vagy bizakodó jelentéseiket, és neves autómárkák vezető személyiségei próbálják a problémát lekicsinylő nyilatkozatokkal megelőzni részvényeseik riadalmát, amit ugyancsak megérezne a cég árfolyama.

A lényeg mégis csak az, hogy Európa, amelynek egyik legfontosabb tartós fogyasztási cikke az autó, és húzóágazata az autóipar, megint egy újabb stratégiai fontosságú területen szaladt bele túltermelésbe önellátó képességéhez képest, illetve feledkezett meg saját beszerzési biztonságáról, az energia (földgáz, olaj) és a chipgyártás után. A jelek szerint adottnak vette, hogy a külföld mindörökkön örökké kielégíti igényeit, holott a világpolitikában nincs helye naiv reménykedésnek.  Miközben az EU szinte vallásos hevülettel és inkvizítori könyörtelenséggel üldözi a fő klímaellenségnek kikiáltott belsőégésű motoros gépkocsikat, és – legalábbis vezető államában, Németországban – ideológiavezérelten leállítja atom- és hőerőműveit, vesszőparipáján nyargalva elfelejtett körülnézni, hogy mitől is függ működőképessége, jóléte. Izmozik Oroszországgal, amellyel két világháborúban is nagyon pórul járt, nem mérte fel, hogy milyen mértékben kiszolgáltatott Kínának, úgy viselkedik, mintha átsiklott volna figyelme az utóbbi évtizedek átrendeződésein.

Mindez erősen érinti Magyarországot is, hiszen nemzetgazdaságunk nagyon fontos része a hazánkba telepített német autóipar. Áttételesen nagymértékben függünk globális jelenségektől, de nem különösebben erős a befolyásunk rájuk. Mi tehetünk e helyzetben, mint Európa része? Reméljük a legjobbakat, és elviseljük, amit a világfolyamatok hoznak. Talán kijózanodunk, kiábrándulunk az örökös növekedés délibábjából, még ha sokba is kerül rájönni tanulságokra. A magnézium hiánya nemcsak az emberi szervezetben okoz zavarokat, hanem a világgazdaságban is, erre kell felkészülnünk…

(Képek forrása: Mercedes-Benz)

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!