Többek között Fernando Alonso is elismeréssel nyilatkozott Lewis Hamiltonról az ötödik bajnoki címe megszerzése kapcsán, ám amellett, hogy dicsérte a brit képességeit és teljesítményét, azt is megjegyezte, hogy a 2014 óta domináló Mercedesszel némi szerencséje is volt, hogy halmozni kezdte a címeket. Amikor Hamilton 2012 őszén bejelentette, hogy a következő szezontól a csillagos márka versenyzője lesz, még senki sem tudta, hogy milyen szép lesz a közös jövőjük, hiszen a csapat akkoriban csak a középmezőnyben vergődött. Végül viszont a jó időben érkezett a legjobb helyre: egy Ross Brawnék által felépített gépezet tagja lett, amely már szerződése aláírásakor a 2014-es sikerek előkészítésén dolgozott.

Alonsót többször is hírbe hozták a Mercedesszel, ám számára már nem volt hely annál a csapatnál, amely egyre inkább Hamilton köré épült Nico Rosberg visszavonulása után – részben a két versenyző egyetlen közös, 2007-es mclarenes szezonja miatt, amely a belviszályoktól és a spanyol politikai húzásairól vált hírhedté.

A bajnoki sikere után a Motor Sport magazinnak adott interjúban Hamiltont arról kérdezték, nem sajnálja-e korábbi csapattársát amiatt, hogy kétszeres világbajnokként kell búcsút intenie az F1-nek. „Én nem bánom, hogy nem kapott jobb autót” – jelentette ki, rámutatva, hogy Alonsónak minden esélye megvolt rá, hogy ő is megcsinálja a maga szerencséjét. „Amikor együtt ülünk a sajtótájékoztatókon, az emberek azt mondják »Kérdés a két világbajnokhoz«. Jól tudom, hogy nyerhetett volna több bajnoki címet is, de végső soron szó sincs arról, hogy nem is volt rá lehetősége. Szinte bárhová szerződhetett volna, ahová csak akart. A döntései jelentették a kulcsot. A döntések arról, hová akarsz menni. Ő tévesen azt hitte, hogy uralja a versenyzőpiacot, de közben Seb és én is ott voltunk, és mihelyst ő feladta a saját pozícióját, Seb lecsapott rá, és már nem térhetett vissza. Aztán mondhatta azt, hogy akkor lecsap Seb helyére, de azt meg Maxszal töltötték föl, és rá kellet jönnie, hogy nincs számára hely.”

Ettől még nagyra tartom őt. Fergeteges versenyző, és szerintem ezek az évek sem voltak rosszak, mert az őt övező tisztelet nagyon-nagyon nagy maradt, és magas szinten vezetett, emellett felfedezett az F1-en kívüli dolgokat is. Nézzék, én is dönthettem volna úgy, hogy elhagyom ezt a csapatot, és az is elsülhetett volna rosszul a szempontomból.”

A kérdésre, mekkora szerepet tulajdonít a szerencsének abban, hogy a mercedeses választása a lehető legjobban sült el, elmondta: ő nem csak találomra választott csapatot 2012-ben. „Nem gondolnám, hogy ebben van szerepe a szerencsének. Elvégeztem a házi feladatom, hagytam időt rá. Beszéltem bizonyos emberekkel bizonyos csapatoknál, mérlegeltem az érveket és ellenérveket minden lehetőség esetében, mert voltak más lehetőségeim is. De aztán leültem Ross-szal (Brawn, a Mercedes akkori csapatfőnöke), és érdekes volt. Föltettem a kérdést, mit csinálnak jobban, hogyha most csak négyszáz emberük van, miközben a McLarennek úgy nyolcszáz. Esély sincs rá, hogy így tartani tudják a fejlesztési tempót. Ezeket a kérdéseket tettem föl, és képet festett a helyzetről. De tudtam, hogy milyen ütemben alkalmaznak új embereket, és hogy ez időbe telhet. A Mercedes-Benz viszont egy ikonikus cég, és nem hittem, hogy veszíthetnek. Mind igazi versengők. A Honda korábban nagy tapasztalattal bírt, de ők nem olyan versengők, mint a Mercedes, és nem véletlen, hogy jelenleg ők a legsikeresebb gyártó.”

Bár csak egy szezon jutott neki Alonso oldalán, Hamilton azt is az egyik legmeghatározóbbnak tartja F1-es pályafutása szempontjából. Azt pedig cáfolja, hogy puszta szerencse volt csupán, hogy már első királykategóriás évében bajnokesélyessé válhatott. „Úgy érzem, az emberek alábecsülik azt a 2007-es szezont, és túlságosan felületesen szemlélik. Igen, egy élcsapatnál mutatkoztam be, de bizonyos szempontból könnyebb egy hátrébb lévő csapatnál bemutatkozni, ahol nem nehezedik rád akkora nyomás. Azzal, hogy egy élcsapatnál mutatkoztam be, és egy kétszeres világbajnok ellen kellett bizonyítanom, ez volt az egyik legnehezebb évem életemben. Ráadásul akkor még nem voltam híres, de az emberek hirtelen engem kezdtek fotózni, többet kellett utaznom, mint bármikor. Nehéz volt, de visszatekintve már nagyon sokra tartom azt az évet. Csak azt kívánom, bárcsak tudtam volna már akkor, amit most.”

(forrás: telesport.hu képek: XPB)