A szerő felvétele

Tegnap még ott volt

Kovács úr élete első autójával hajtott munkahelyére megszokott főútján, amikor egy jobbról érkező kis-teherkocsi megállás nélkül belehajtott. Az első ijedtség és felindulás után szelídebb szavakkal és mozdulatokkal próbálta magyarázni a másik sofőrnek a stop-tábla jelentőségét, ám hiába, mert a piros nyolcszögletű eltűnt helyéről. Tegnap még megvolt, magyarázta Kovács úr a rendőröknek is, akik hittek neki, de hiába, mert a felelősség megítélésénél a pillanatnyi állapot számít, ütközős partnere pedig más vidékre való, először járt ebben a kereszteződésben, így joggal számított a jobb-kézszabály adta előnyre. Kovács úr kárához képest az útfenntartóé szinte jelentéktelen, mert egy pótlás nagyjából 20-50 ezer forintból kijön. Ennyiből azonban a közútkezelők sem ússzák meg, hiszen a lopások mellett sok jelzőtáblát és szegélykorlátot baleset miatt kell cserélni.

A szerző felvétele

Drága jelzések, veszélyes lopások

A 30 ezer kilométeres magyarországi közúthálózaton háromszázezernél több KRESZ tábla segíti a tájékozódást. Egyetlen kerek sebességjelző kihelyezése 30-50 ezer forintba kerül, egy komolyabb installáció költsége néhány százezertől 1-3 milliói forintig terjed, de a matrix változat az ötvenmilliót is elérheti. A közútkezelő évente 300 millió forintot költ az 1300-1500 ellopott, vagy megrongált táblák pótlására, és legfeljebb tíz ezrelékben mérhető a „kint felejtett táblák” száma, melyek elsősorban útépítési munkaterületeken találhatóak, ezeken pedig általában külsős cégek dolgoznak.

Energiaelnyelő berendezések először a kilencvenes évek közepén jelentek meg autópálya-csomópontoknál, mely az új szakaszoknál már kötelező tartozékok. A járműre szerelt, vagyis vontatható TMA-k (energiaelnyelő berendezések) 1996 óta segítik a biztonságos terelést és építési valamint karbantartási munkálatokat.

Amióta zömében nem alumíniumból készülnek, azóta már nem a jelzőtábla a sláger, napjainkban inkább az elválasztó sávban lévő, vasöntvény víznyelő rácsok és akna fedlapok kelendőek, de lopják a kerítéseket és az autópálya pihenők mosdóinak WC-ajtajait.

Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Ötévenként kötelező felülvizsgálat

Az autópályán használt sebességkorlátozó tábla oszloppal és szerelvényekkel együtt húszezer forintba kerül, egy portálszerkezetre helyezett VJT mátrixtábla ára 50-60 millió forint, ebben már benne van a portálszerkezet, több tábla, a szerelés költsége és az energiaellátás kiépítése. A villanyszámla nehezen számolható ki, mert az ellátó transzformátorok más berendezéseket is működtetnek.

Meglévő utaknál minimum ötévenként kell felülvizsgálni a forgalmi rendet, de ha kiugróan sok a baleset, akkor az üzemeltetési tapasztalatok alapján is elrendelhető korlátozás, ezekről a közútkezelő dönt.

Az új szakaszoknál a forgalomba helyezési engedély határozza meg a táblázási rendet, a megengedett sebességet az útügyi műszaki előírások alapján határozzák meg, ennél figyelembe veszik az útvonal vízszintes és függőleges ívsugarait. Az is számít, hogy mekkora a belátható távolság, és hogy menyire van közel a következő lehajtó, csomópont, pihenőhely vagy benzinkút.

Forrás: 3M

Fényvisszaverő táblák 75 éve

Ma már nélkülözhetetlen eleme a közlekedésbiztonságnak a fényvisszaverős tábla, mely sötétben, kis fény hatására is látható, így nem kell külön lámpatest megvilágítására. Az első fényvisszasszaverő útjelző táblafóliát az amerikai 3M fejlesztette ki és először 1939-ben, Minnesota (USA) útjain alkalmazták. Néhány év múlva fényvisszavető jelzéseket festettek az útburkolatra, 1950-ben pedig bevezették a fényvisszavető rendszámtáblákat. A nyolcvanas évekre kifejleszettt táblák már háromszor annyi fényt vetettek vissza, mint elődeik, a 2000-es évek 3M fejlesztése, a „full cube” technológia az addig használt prizmás technológiánál is kétszer hatékonyabb.