A Berylls tanácsadó cég közzétette a 2021-es évre vonatkozó e-mobilitási rangsorát. Ebben több mint 30 egyedi piacot értékelnek az akkumulátoros elektromos járművek (bev) és a plug-in hibridek (phev) tekintetében. A jelentés szerint Norvégiában az e-autóké a legnagyobb részarány az új autók piacán: három eladott modellből kettő elektromos, emellett minden ötödik új autó plug-in hibrid. Berylls szerint a Norvégiában közlekedő járművek több mint 15 százaléka ma már elektromos.

A legmagasabb konnektoros hibrid részesedéssel rendelkező piac Svédország és Izland. Görögország (+ 306 százalékos növekedés 2019 és 2021 között), Olaszország (+ 230 százalék) és Dánia (+ 223 százalék) piaca az utóbbi időben különösen dinamikusan fejlődött a sokak által vitatott hatékonyságú hajtáslánc tekintetében. Különösen a skandináv országokban nagyon magas, 20 százalékot meghaladó a plug-inek részesedése az új autók piacán. Ezzel szemben Japánban, Dél-Koreában és az USA-ban a phev nem játszik szerepet (egy-egy százalék).

Megtorpant az értékesítés Hollandiában

Hollandiában minden ötödik új autó elektromos. Úgy tűnik azonban, hogy Németalföldön már elérték a telítettségi szintet a célcsoportok tekintetében: az elmúlt három évben a szegmens nem növekedett tovább (+ 2 százalékos emelkedés). Az utakon közlekedő járművek alig három százaléka akkumulátoros elektromos autó csupán. Norvégiában és Izlandon is magasabb a részarány. Japánban a piaci részesedések ismét csökkennek (- 5 százalék). Az összes többi figyelembe vett piacon a szegmens legalább 37 százalékkal nőtt.

Mi a helyzet Németországgal, ahol Angela Merkel korábbi kancellár 2020-ra egymillió elektromos autót vizionált? A Berylls tanulmánya szerint 2021-ben az új autók 14 százaléka volt akkumulátorból táplálkozó elektromos, 12 százaléka pedig phev. A növekedés főként a teljesen villanyos autók tekintetében látványos.

Egyenlőtlen a töltési infrastruktúra Európában

A töltőinfrastruktúra tekintetében Németország a vizsgált piacok között inkább a középmezőnyben helyezkedik el: Hollandiában tíz négyzetkilométerenként egy gyorstöltőpont jut, Kínában 20. Németországban ez a terület már 35 km²-re növekszik, míg Nyugat-Európa negatív példája Franciaország az extrém 154 km²-rel.

A kelet-európai országok messze le vannak maradva az autópiac villamosításában, de elsősorban a gyorstöltőállomásokba fektetnek be. Norvégiában a töltőhálózaton belül is különösen magas, 40 százalékos az egyenáramú oszlopok aránya.

Bulgária, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Csehország és Horvátország piacain a magas beszerzési költségeket ellensúlyozza a lakosság alacsony vásárlóereje. A helyzetet súlyosbítja az infrastruktúra hiánya. Ha semmi sem változik, akkor az ambiciózus uniós éghajlatvédelmi célok elérése jelentősen megnehezül - áll a Berylls sajtóközleményében.

Japán, Dél-Korea és az USA lemaradt

"Az Európán kívüli más országokra vetett pillantás is kijózanító: még az olyan vezető autónemzetek, mint Japán, Dél-Korea vagy az USA is legfeljebb a középmezőnyben maradnak a bev-kvóták tekintetében, vagy még le is maradnak" - mondja Andreas Radics, a Berylls Group ügyvezető igazgatója. "Különösen az USA mutat itt szomorú képet, és eddig lényegesen rosszabbul állt, mint Németország - még akkor is, ha egyes szövetségi államok, mint például Kalifornia, nagyon komolyan veszik az e-mobilitást." Berylls az e-mobilitás szövetségi szintű támogatásának hiányát látja az okként - különösen Donald Trump hivatali ideje alatt.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!