Az ICDP kutatói úgy látják, hogy a kereskedői csoportoknak egyre növekvő szerepük van a gépjármű értékesítésben, hiszen egyre fejlődő kapacitásuknak és szakértelmüknek köszönhetően új utakat nyitnak kiskereskedelemben, ugyanakkor ez a fejlődés nem jellemző a hagyományos kiskereskedelmi környezetre. Ezek a kereskedői csoportok elsősorban a metropoliszok és nagyvárosi övezetek környezetében koncentrálódnak, és számuk folyamatosan egészülhet ki a gyérebben lakott térségek kisebb szereplőivel.

Míg a legtöbb (egyéni) kereskedő vállalkozói gyökerekkel rendelkezik, családi vállalkozásként üzemel, számosságukat tekintve messzemenően többségben vannak, addig a kereskedői csoportok jelentősége egyre nő a disztribúciós folyamatokban. Részesedésük a piaci jellemzők függvényében széles skálán változik. Az Egyesült Királyságban nemzeti szinten, a Franciaországban inkább regionális szinten jelennek meg, ezzel szemben a közép- és dél-európai piacokon a jelenlétük és jelentőségük sokkal kisebb, ugyanakkor egyre növekvő. Hasonló képet mutat a tulajdonosi kör összetétele: míg az Egyesült Királyságban túlnyomórészt részvénytársaságok a jellemzők, addig más piacokon magántulajdonú csoportok a gyakoriak.

A kereskedői csoportok különböző reakciókat váltanak ki más kereskedőkből és a gyártókból. Míg a gyártók egy része nagyra értékeli, hogy jól finanszírozott, professzionálisan menedzselt csoportokkal dolgozhat, mások félnek attól, hogy ez a struktúra torzítja az erő egyensúlyt, ezért ők inkább a tulajdonos-üzemeltető felállásra esküsznek. A kisebb kereskedők nehezményezik, hogy a kereskedői csoportok könnyebben kapnak lehetőséget új helyszíneken való nyitásra és közvetlenebb kapcsolatot ápolnak a döntéshozókkal.

Az ICDP már 2010 elején beszámolt ezeknek a csoportoknak a fejlődéséről a „A mega-kereskedői álom vége – kereskedői csoportok Európában” című tanulmányában. Már ekkor bemutatták a kereskedői csoportok létjogosultságát, és azt, hogy ha vannak területek, ahol lehetőség van lépéselőnyre szert tenni, akkor a kisebb, fókuszált regionális kereskedői csoportok a szinergiák kihasználásával ezeket ügyesen ki is tudják használni

A szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a trendeket, így könnyebben fel tudják ismerni és ki tudják aknázni a lehetőségeket. Így dolgozták ki például azokat az új döntéstámogató módszereket, amivel a kereskedések használtautó állományának leltározási rendszer optimalizálható. A trendeket szemlélve ugyancsak tanúi lehetünk a kereskedői csoportok rohamosan átrendeződő folyamatának. Ez a jelenség megmutatkozik a portfólió regionális elhelyezkedésének és az ehhez tartozó márkáknak a tudatos átstrukturálásában, továbbá a telephelyek megfelelőbb helyszínre való költöztetésében, vagy éppen újabbak létesítésében.

A kereskedő csoportok gazdasági hatékonysága nem egyértelműen bizonyított, annak ellenére, hogy megfigyelhető egy kis szünet a kereskedői csoportok nyereséghajhászásában és koncentrációjában. Az ICDP megvizsgálta az egyes piacokon a különböző méretű és jellemzőkkel bíró kereskedők profitabilitását, és megállapították, hogy nincs összefüggés a méretarány és az árbevétel arányos nyereség között.

Az ábra azt mutatja, hogyan aránylik a forgalom az EU 4 legfejlettebb országa 200 kereskedői csoportjának árbevétel arányos nyereségéhez (forrás: ICDP)

A következő diagram az ICDP által meghatározott kereskedői csoport jellemzőkön keresztül azt mutatja be, mennyire szembetűnő a különbség a legnagyobb és a legjobban teljesítő kereskedői csoportok között. A legnagyobb csoportok csupán néhány területen tudnak jó példával szolgálni.

Nem a méret a lényeg! Már ami a kereskedői csoportokat illeti...

Az ICDP legújabb kutatásai szerint az élen járó kereskedői csoportok számos olyan intézkedést hoztak, mellyel hatékonyan le tudták faragni múltbéli lépéshátrányukat. Ilyen területek például a márkák szétválasztásának stratégiája, amely hozzájárul ahhoz, hogy a szektor szereplői egy szűkebb célcsoportra fókuszálva hatékonyabban tudjanak értékesíteni. Ugyancsak ide tartoznak az egyre szofisztikáltabb HR folyamatok, melyek révén jelentősen növelhető a munkaerő minőségi színvonala, és csökkenthető a fluktuáció, ami általában nagy gondot okoz a munkáltatóknak.