Szerző: Jámbor Gyula

Apró lépésekkel lehet megvalósítani a Rába-Volvo autóbusz-gyártási programot - mondta el lapunk kérdésére Szatmáry Kristóf.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint a magyar gazdaság más módon is profitál a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró Volvo és a többségi állami tulajdonú Rába együttműködéséből: a győri gyártó a minap mutatta be a Renault-val közösen fejlesztett tűzoltóautó prototípusát, és közismert, hogy a Renault Trucks a Volvo csoport tagja. De más előnyök is származhatnak még ebből a kapcsolatból, például hogy a két cég harmadik piacon jelenik meg a közös termékkel.

Lapunk felvetésére, miszerint sokan nem értik, miért örvendetes az Magyarországon, az Ikarus szülőföldjén, ha svéd fejlesztésű, Lengyelországban összeszerelt buszokat vásárolnak a Volán társaságok, az államtitkár kifejtette: olyan konstrukciót kellett kidolgozni, amely egyszerre felel meg a honi közösségi közlekedés igényeinek, a hazai gyártóipar és mérnöki kapacitás lehetőségeinek, és nem utolsó sorban a hazai és európai uniós közbeszerzési előírásoknak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy mint XVI. kerületi lakos, korábban önkormányzati képviselő, teljes mértékben átérzi az Ikarus-örökség megmentéséért küzdők igazát. Azonban az utóbbi húsz évben többször megkísérelték, hogy összeegyeztessék a hazai autóbuszgyártók és az állami-önkormányzati társaságok érdekeit, de, mondta Szatmáry Kristóf, vagy az ár, vagy a minőség nem volt megfelelő. Az uniós csatlakozás, 2004 óta pedig a döntéshozóknak akár az európai bíróságokon is meg kell tudniuk indokolni, hogy miért ezt vagy azt a terméket választották. Amikor a jelenlegi kormányzat nekifogott, hogy kidolgozzon egy Nemzeti Autóbuszgyártó Programot, akkor figyelembe kellett vennie, hogy ami a környező országok némelyikében a rendszerváltás utáni években sikerült, vagyis patrióta gazdaságpolitikával, állami megrendelésekkel kinevelni egy honi járműgyártó ipart, az a jelenlegi jogi helyzetben nem működik. Az államtitkár elmondta, ezért választottak olyan piaci alapú konstrukciót, ami kis lépéseken keresztül, de fenntartható módon teszi lehetővé, hogy a még meglévő buszgyártási szakértelmet és kapacitást becsatornázzák egy kooperációs gyártásba.

A meglévő járműipari cégek közül a Rába volt az egyetlen, amely szerteágazó nemzetközi jelenléttel és finanszírozási háttérrel rendelkezett, valamint olyan menedzsmenttel, amely képes egyszerre képviselni a cég tulajdonosainak az érdekét, fenntartani, illetve növelni a piaci jelenlétét, és eközben megvalósítani a csatlakozást egy nagy nemzetközi cég gyártási programjához. Az az állapot, amelyben a Rába szinte teljesen kész Volvo buszokat hoz be és értékesít, átmeneti. Hamarosan elkészül a cég továbbfejlesztett futóműve, amelyet majd beszerelhetnek a Volvo buszokba, és további magyar gyártmányú alkatrészek minősítése is folyik. Ezek révén megvalósul majd a 30 százalékos hazai hozzáadott érték, de ez nem a végcél - hangsúlyozta Szatmáry Kristóf.

A cél az, hogy további magyar alkatrészek, részegységek kerüljenek be a kooperációba. Végső soron a motoron és a hajtáslánc főbb elemein kívül minden egyéb elkészíthető Magyarországon, amelyek révén a hazai hányad meghaladhatja az 50 százalékot. Lapunk kérdésére, hogy ezt mikorra látja megvalósíthatónak, az államtitkár elmondta, azért kell kis lépésekkel előre haladni, mert közben a Rába működését, jövedelmezőségét folyamatosan biztosítani kell, és a terméknek a versenyképességét minőségben és árban fenn kell tartani.

A Rába-Volvo buszoknak minden egyes közbeszerzési eljárásban fel kell venniük a versenyt a világ legjobb gyártóival és termékeivel. Az ellentételezési konstrukció pedig biztosítja, hogy azok a magyar járműgyártó vállalkozások, amelyek piacképes termékkel, szolgáltatással rendelkeznek, bejuthatnak a Volvo globális beszerzési körébe, egy olyan nagy piacra, amiről a itthon nem is álmodhattak.

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. 04. 04-i számában