Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai

Így lehet biztonságosabb a közlekedés az iskolák környékén

2024.05.19.

Folytatódik az iskolák környékét biztonságosabbá tevő Sulizóna program, ezt mutatjuk most be Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjában. 

Reggelente az iskolák környéke egy felbolydult a hangyabolyra emlékeztet, mindenki siet, a gyerek a suliba, a szülő a munkába, rengeteg az autó, nagy a torlódás, sok a közlekedési veszélyforrás  – jól ismerik ezt azok a családok, ahol iskolás korú gyerek van. A Budapesti Közlekedési Központ a kerületi önkormányzatokkal, valamint a MOME Innovációs Központjával közösen azért indította el 2023-ban a Sulizóna programot, hogy ezen változtasson, és biztonságosabb környezetet teremtsen a gyerek számára az iskolák környékén.

Biztonságos környezet után jöhet a bringa és a gyaloglás

A projekt elsősorban a következő a problémákra kíván megoldást nyújtani: az iskolák megközelítése nem biztonságos; a szabálytalanul parkoló autósok csökkentik a járdafelületet, torlódást okoznak és olykor akadályozzák a közösségi közlekedést; a parkoló autók között nehéz észrevenni a gyerekeket és szülőket; valamint az autósok gyakran túl nagy sebességgel haladnak. 

Első lépésben a reggeli és délutáni torlódásokat és a parkolásból adódó problémákat szeretnék visszaszorítani, valamint csökkentenék az iskolák bejáratánál áthaladó autók sebességét. A cél egy olyan önmagát magyarázó utcakép kialakítása, amely egyértelművé teszi minden, az iskola környezetében közlekedő számára, hogy olyan területre érkezett, ahol különös figyelemmel kell viselkednie.

Így néz ki egy sulizóna (Fotó: BKK)

Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy miután csökkent a közlekedéssel járó veszély, minél többen menjenek szívesen iskolába gyalog vagy kerékpárral, akár egyedül, akár szülőkkel, és azért senki nem menjen autóval, mert a többi közlekedési formát nem tartja elég biztonságosnak. 

Így alakítják át az iskola környékét

A Sulizóna programban először könnyebben megvalósítható módszerekkel alakítják át az iskolák környezetét: Sulizóna táblákat helyeznek ki, útburkolatra festenek feliratot, rendezett parkolóhelyeket alakítanak ki, Puszi&Pá (Kiss&Ride) rövid megállásra alkalmas parkolóhelyeket létesítenek, továbbá az útpálya beszűkítésével – virágládák kihelyezésével – csökkentik az autók sebességét. Hogy pontosan mi valósul meg, az nagyban függ az adott iskola környezetétől. 

Ha a kezdeti intézkedések sikeresek voltak, akkor a következő lépésben már építéssel járó beavatkozásokat is terveznek. Ilyen például a járdaszintre emelt és lerövidített gyalogátkelőhelyek, vagy az iskolák bejárata előtt egy-egy nagyobb, biztonságos zóna kialakítása.

Jelenleg három budapesti iskola bevonásával zajlik a Sulizóna program, de a projekt folytatódik, és a BKK várja további intézmények jelentkezését. Az iskolák a kerületi önkormányzatnál jelezhetik csatlakozási szándékukat, az önkormányzatok és a BKK pedig minden szakmai támogatást és tudást megad a sulizónává történő átalakításához.

Gyalog, tömegközlekedéssel, autóval

A magyar gyerekek többsége gyalog jár iskolába, a megkérdezett szülők több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van a családban olyan gyerek, aki reggelente gyalog indul suliba – derült ki az OMV 2020-as reprezentatív felmérésből, amely még a vírushelyzet előtti szokásokat vizsgálta. Persze azóta biztosan volt némi változás, de az arányok nagyjából látszanak. 

A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyermekét, míg 12 százalék a kerékpárt választja. A többiek rollert, gördeszkát, görkorcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába vezető útjuk során. 

Településtípusonként azonban vannak eltérések, hogy jellemzően milyen módon jutnak el a diákok az iskolába.

  • A gyaloglás főként a vidéki nagyobb és kisebb városokban jellemző, az ilyen településeken élő szülők fele azt mondta, hogy a családból legalább egy gyerek sétál a suliba. 
  • Azoknak a gyerekeknek az aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten és a megyei jogú városokban a legmagasabb, 30 és 31 százalék. 
  • A tömegközlekedés aránya a fővárosban (52 százalék) és a kisebb településeken (41 százalék) kiemelkedő.

Érdekes adat az is, hogy a gyerekek milyen messziről érkeznek az oktatási intézményekbe. A felmérés alapján a nebulók 28 százaléka 3-5 kilométerre lakik az iskolájától, míg a diákok közel harmadának 3 kilométernél kevesebbet kell megtennie. A tanulók majdnem negyede azonban 10 kilométernél is messzebbről jár iskolába.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.06.18
„Élvezd a kabriót, feel the sunshine!” ..
2024.06.18
- Már rendelhető az új Crafter modell, amelynek az első járművei már nyáron elérhetők lesznek a....
2024.06.18
Miért és hol jár büntetés a bevált szokásért?   ..
2024.06.18
Összeütközött négy személyautó az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, az M0-s autóúti....
2024.06.18
A Porsche bejelentette, hogy Szingapúr lesz a tizenegyedik Porsche Experience Center (PEC)....
2024.06.18
Figyelmeztető előrejelzést adott ki a hőség miatt Magyarország területére szerda éjfélig a....
2024.06.18
- A hungarikumok és a nemzeti értékek nem csupán az értékőrzés miatt fontosak számunkra. Ezek a....
2024.06.18
- Csődöt jelentett a Fisker amerikai elektromos autógyártó alig egy évvel első modellje piacra....
2024.06.18
- Kedden este indul Budapestről Splitbe az idei első Adria InterCity. Augusztus második feléig....
2024.06.18
Sem az ittas vezetés, sem pedig a gyorshajtás nem kifizetődő: büntetőpontok, a jogosítvány bevonása....