A Ford mérnökei már régóta rengeteg időt töltenek azzal, hogy új meg új megpróbáltatásoknak teszik ki az autókban felhasznált anyagokat. A teszteredmények azt mutatják, hogy a védőbevonatok kémiai összetételét időnként érdemes megváltoztatni, így a járművek belső terei továbbra is jól néznek majd ki, függetlenül attól, hogy milyen anyaggal találkoznak. A teszt egyébként nemcsak az utastérre, hanem a gyári csomagtéri tartozékokra, például csomagtér-tálcákra és belső műanyag burkolatokra is kiterjed.

 

- A kézfertőtlenítő olyan termék, amit néhány éve egyre sűrűbben használnak az emberek, ezért jó ideje szerepel a tesztprogramunkban - mondta Mark Montgomery, a Ford Európa Angliában működő Dunton Műszaki Központjának vezető anyagtervezési mérnöke. „Még a legártalmatlanabbnak tűnő anyagok is okozhatnak meglepetést, amikor a kabin belső felületeivel érintkeznek, de az olyan termékek, mint a kézfertőtlenítők, a naptejek és a rovarriasztók különösen károsak tudnak lenni.”

 

A koronavírus-járvány kitörésekor igazi boom következett be a kézfertőtlenítők használatában; Olaszországban például 18-szor annyi fogyott ebből a termékből, mint a tavalyi év azonos időszakában. Néhány friss előrejelzés szerint a kézfertőtlenítők globális piaca 2020-ban majdnem a két és félszeresére nő a 2019-es évhez képest.

 

A fertőtlenítők elpusztítják az ember kezén a kórokozókat, a Fordok utasterei pedig képesek ellenállni e szerek károsító hatásának – ám ez nem jelenti azt, hogy a kabin többi része is vírusmentessé válik, különösen ha másokkal is megosztjuk az autónkat. Érdemes tehát teljesen áttisztítani az utasteret, de ehhez ne használjunk fehérítőt vagy hidrogén-peroxidot tartalmazó termékeket, illetve ammónia-alapú szereket, mert ezek károsíthatják a matt, ujjlenyomat-mentes bevonatokat. A szokványos háztartási fertőtlenítőszerek ugyanilyen hatékonyak, és nem okoznak kárt az utastér anyagaiban.

 

- Érdemes külön odafigyelni azokra a részekre, amiket gyakran megérintünk, például a kormánykerékre, a kilincsekre, a váltókarra, a gombokra vagy az érintőképernyőre, az ablaktörlő és az index karjaira, a kartámaszokra és az ülésállítókra - magyarázta el Jenny Dodman, a Ford of Britain egészségügyi főmunkatársa. “A biztonsági övről se feledkezzünk meg, hiszen a mellkasunkat keresztezi, így ki van téve a tüsszentés vagy a köhögés hatásának.”

 

A Duntonban és Kölnben dolgozó Ford-szakemberek magas, akár 74°C hőmérsékleten is tesztelik az utastér anyagait, mivel a tűző nyári napon parkoló autók utastere akár ilyen forróra is felhevülhet. Olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek a napsugárzás hatását szimulálják; ilyenkor UV-sugarakkal bombázzák a kabin belső burkolatait, méghozzá 1152 órán (vagyis 48 napon), ami megfelel a bolygó legnaposabb területein mérhető sugárzás mennyiségének.