Az Aygo első nemzedéke még 13 évvel ezelőtt lépett piacra, s eddig 760 ezer példány kelt el belőlük. Érdemes megjegyezni, hogy a kisautó a csehországi Kolinban a Peugeot-Citroen (PSA) csoporttal kooperációban készül: műszaki tartalmát tekintve mindhárom márka esetében egyforma modell kerül le a gyártósorokról. A Toyota Aygo, a Peugeot 108-as és a Citroen C1-es csupán emblémájukban és a márkára jellemző dizájnelemeikben különböznek egymástól. A francia cégcsoport azonban – feltételezhetően piacmegosztási egyezség alapján – nálunk már nem értékesíti ezeket a gyártmányait, ami tovább szélesíti a japán gyártó eladási lehetőségeit. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Aygo itthon már 14,6 százalékos részesedéssel a harmadik legnépszerűbb típus az a-osztályban, s most a kisautóból évi 350 darabos eladást céloztak meg.

A Toyota törpéje már eddig is inkább fiatalabb vásárlóréteg járművének számított, s a japán márka most – szóhasználatuk szerint – „perszonalizációval”, magyarán a személyre szabható dizájnváltozatok bővítésével akarja a megcélzott fiatal autósok vásárlókedvét tovább fokozni. Maradt a jellegzetes x formájú orrkialakítás, de az elöl, hátul megújult ledes lámpatestek, az újabb díszítőelemnek és kocsiszínek, köztük a kéttónusú fényezések, valamint a könnyűfém keréktárcsák kiemelik a kis kompakt karosszériájának szemet vonzó, a tömegből kitűnni akaró vonalvezetését. A vidámságot árasztó járműbelső kialakításában is láthatóan a fiatal felhasználók igényeit tartották szem előtt. Ezek sorában fontos szempont a teljes konnektívitás, a digitális szolgáltatások hangvezérléssel is a műszerfali képernyőre varázsolhatók.

Ami a hajtáslánc megoldásait illeti, maradt a háromhengeres, egyliteres motor, de a teljesítmény már 72 lóerő, az Aygo 13,8 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/óra sebességre, a végsebesség pedig 160 km/óra. A gyártó szerint javult az átlagfogyasztás, méghozzá a korábbi 4 liter felettivel szemben 100 kilométerenként már megelégszik 3 alattival is, (miközben teljesítik a legújabb, Euro 6-os emissziós normát). A járműleírásokból az is kiderül, hogy javítottak a kormánymű szoftverén, a kocsiszekrényben több hangszigetelő és -elnyelő anyagot helyzetek el, aminek eredményeként csökkent a belső zajszint, nőtt a menetkényelem. A Toyota pöttömét ugyanakkor egy sor olyan biztonsági felszereléssel látták el, amelyek nem is oly rég még csak a nagyobb és drágább kategóriák kiváltságának számított. Így például az Aygo ütközés előtti biztonsági rendszere (PCS) 10 és 80 km/óra sebességtartományban már képes észlelni az autó előtt feltűnő járműveket és elkerülni a városi közlekedésben gyakran előforduló ráfutásos baleseteket. Ha a rendszer ütközésveszélyt észlel, hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt, hogy taposson a fékpedálra.

Az Aygo négyféle kivitelben (x, x-play, x-cite, x-treme) felszereltséggel lép piacra. A választék (és az ártartomány) kétségtelenül csábítóan széles: a „mezítlábas”, háromajtós hatchback belépő modell 2,690 millió forintba kerül, de a gazdagon felszerelt változat már jócskán meghaladhatja a négymilliót. Mindezért automata váltót, légkondicionálót, automata fényszórót, nyomógombos indítást, s még számos, korábban a törpeautókban elképzelhetetlen szolgáltatást kínálnak.

Bár az Aygónak nincs hibridváltozata, László Richárd, a Toyota Magyarország ország igazgatója és Varga Zsombor sajtófőnök a kisautó bemutatóját kihasználva szót ejtettek a japán márka látványos hibridsikereiről is. Mint emlékeztettek, a távol-keleti autógigász – mindenkinél előbb, a vetélytársak nem kevés kétkedése közepett – még bő két évtizede vágott bele a benzines-elektromos erőforrásokkal szerelt hibridtechnika fejlesztésébe. Mára az erőfeszítések annyira beértek, hogy a Toyota toronymagasan vezet a hibridizált négykerekűek világméretű eladásában. Az év első negyedében az eladott több mint egymillió ilyen környezetbarát kocsi mintegy fele Toyota/Lexus gyártmány. Nem kevésbé látványos eredmény, hogy a szóban forgó időszakban, a magyar újautó-piacon annyi elektromos/hibrid személyautó talált gazdára, mint a dízel meghajtásúakból. 2017-ben – a 2014-es eladásokhoz viszonyítva – már több mint nyolcszor annyi részben, vagy teljesen elektromos újautó talált gazdára Magyarországon, s a hibridforgalom oroszlánrészét, 81 százalékban a Toyota-Lexus jegyzi. (Itthon az öt legnépszerűbb hibrid mind Toyota gyártmány: Auris, C-HR, RAV4, Yaris, valamint Lexus NX, s a cég összesen 16 hibridmodellt kínál, miközben a dízellel felhagynak.) Mindennek nyomán az idén több mint 5100 új hibrid kocsi eladását remélik, ami azt jelenti, hogy a két japán márka egy év leforgása alatt 50 százalékkal növelheti összforgalmát, illetve 20 százalékkal az összes, a hazai utakon futó hibrid-elektromos autó számát. A cég képviselői megjegyezték, hogy a zöld rekorderedményt segítette a dízeltechnika mélyrepülése is: az év első négy hónap során az új személyautó-forgalomnak mindössze 7,6 százalékát tették ki a gázolajosok, amit a hazai környezetbarát-autózás irányába mutató fejlődés újabb nagy fejleményeként értékeltek.

HEIMER GYÖRGY