Az első hat hónapban összesen közel félszáz esetben módosított tarifáin az érintett 15 biztosító, és a következő 60 napos időszakra további 22 tarifamódosítást jelentettek be. Ha csak a féléves adatokat nézzük, egy személyautóra most átlagosan 17 százalékkal drágább kötelezőt kötni, mint az év elején. Ez a tendencia várhatóan hosszabb távon is folytatódni fog a kárstatisztikák kedvezőtlen alakulása miatt. Elképzelhető, hogy 2016-ban az év közben kötött szerződések átlagdíja átlépi majd a 30 ezres szintet is.

Alacsonyabb bónuszfokozattal az elmúlt 12 hónap során 3-4 százalékkal nagyobb díjemelkedést kellett elviselniük az autósoknak, mint a legmagasabb B10-es fokozatban. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy immár nem a nagy, 150 kW feletti teljesítménnyel rendelkező, hanem a középkategóriás autók kgfb-díja emelkedett a legnagyobb mértékben, A0-s besorolásnál például mintegy 25 százalékkal. Az évközi szabad díjhirdetés kezdete, 2013 januárja óta azonban a legnagyobb teljesítményű autók kötelezője drágult a legnagyobb mértékben, bónuszfokozattól függően nem kevesebb, mint 50-60 százalékkal.

Korábban a törvényi határidők betartására kötelezte és hárommillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Astra Biztosító Magyarországi Fióktelepét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután megállapította, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében bejelentett kárigényekre az esetek csaknem felében késedelmesen reagált a társaság.

A jegybank tájékoztatása szerint a döntés értelmében a folyamatban lévő kárigényekre legkésőbb szeptember végéig kell az Astrának kártérítési javaslatot tennie vagy érdemi ügyfélválaszt küldenie. Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében elsődlegesen azt ellenőrizte az Astra Biztosítónál, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések (kgfb) terhére bejelentett személyi sérüléses kárigények rendezése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A törvényi előírás szerint, ha a felelősség nem vitás és a kár összegszerűen megállapított, a szolgáltató köteles a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a kgfb-kárigény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kártérítési javaslatot tenni. Amennyiben a felelősség nem egyértelmű vagy azt a biztosító nem ismeri el, továbbá a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg, úgy a törvényi határidőn belül indokolt választ kell küldenie a károsultnak.

Az MNB vizsgálata feltárta, hogy az Astra fióktelepe 238 kgfb-kárügyből 9 esetben egyáltalán nem, 116 esetben pedig késedelmesen küldte meg a kártérítési javaslatot vagy az indoklással ellátott választ a károsultaknak.

Jámbor Gyula

Megjelent a Napi Gazdaság 2015. július 23-i számában