A tárlaton 480 négyzetméteren több mint ötven kiállítási tárgyat mutatnak be péntektől október 8-ig. Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája 2014. augusztus 6-án állt pályára a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) magja körül, és közelről kezdte vizsgálni a mag felszínét, gáz- és poranyagát, a napszél és az üstökös kölcsönhatását. Novemberben a Philae leszállóegység landolt az üstökösmag felszínén, és csaknem hatvan órán keresztül végzett ott méréseket. 2016 szeptemberében maga az anyaszonda is előre eltervezett módon leszállt az üstökösmag kijelölt területére, és ezzel véget ért a felfedező célú űrprogram.

A Rosetta által gyűjtött adatok segítségével a tudósok jobban megérthetik, hogyan alakult ki a Föld és a többi bolygó. A misszió számos történelmi jelentőségű eredményt ért el: először állt pályára üstökös körül egy űrjármű, nem csak elszáguldott mellette, valamint először ért talajt üstökös felszínén egy leszállóegység.

A Rosetta volt az első misszió, amelyik kizárólag napenergiával hajtva túljutott a Naprendszer külső aszteroidaövén. Sikerült az üstökös felszínére küldeni a száz kilogrammos, mosógépméretű leszállóegységet, a Philae-t 2014 novemberében, ami nagy jelentőségű eredmény a precíziós űrutazásban. Végül olyan árnyékos helyen állapodott meg, ahol napelemei nem tudtak többé újratöltődni. A Rosetta kulcsfontosságú szerves vegyületeket azonosított az üstökösön, támogatva azt az elméletet, hogy az élet építőköveit hajdan ezek az égitestek szállíthatták a Földre.