Ez az önkéntes alapú átvizsgálás a nyugati országokban már polgárjogot nyert, az autósok – olvassuk a statisztikákat – ezt rendre programjukba veszik. A műhelyek is szívesen csatlakoznak az akcióhoz, hiszen ez munkát hozhat, erősíti ügyfélkapcsolatukat.

Magyarországon a szervezett akció történelme még első éveiben jár, az idei a negyedik. Az ORFK és az OBB, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság azonnal a kezdeményezés mellé, élére állt. Az akció szervezője az X-Meditor Kft, az Autótechnika folyóirat kiadója.

A lebonyolítás „rendje” szerint az október a segítő, ellenőrző hónap. A rendőrség és a Nemzeti Közlekedési Hatóság közúti ellenőrei a világítás-hibás gépjárműveket kiemelten figyelik és figyelmeztetik az autósokat. Ebben a hónapban célszerű márkaszervizbe, szakműhelybe menni.

November és december a szigorított közúti világításellenőrzés időszaka. Ha az ellenőr, rendőr világítási hibát talál (egy izzó sajnos bármikor kiéghet) és az autós az ellenőrzési igazolást, melyet a szervizben kap, felmutatja, engedékenyebbek lesznek, hiszen az autós gondosságát bizonyította.

Sajnos már ma is azt tapasztalhatjuk az utakon, hogy nagyszámú a világításhibás, félvak, vakító, pislákoló lámpás autó. Teherautók, pótkocsik néha egy gyenge zárófénnyel mennek, majdnem hasonlóan, mint hajdan a sötétben bujkáló szovjet trén teherautói…

Az akcióról részletes tájékoztatást ad a www.latnieslatszani.hu oldal.

Nézzünk néhány műszaki részletet a fényvető ellenőrzésről, beállításról

A fényvető által kibocsátott fénykéve vagy fénynyaláb útfelület- és környezet- megvilágítását számos tényező határozza meg, tényleges helyzetparaméterei – elsősorban a tompított fényre vonatkozóan – kompromisszum eredményeként alakulnak ki. A kompromisszumot kell kötni a vezető számára jó látást, akadályfelismerést eredményező megvilágítás (előrevilágítás), és a szembejövő jármű vezetőjének még elfogadható mértékű (minimális) vakítása között. Ezért bír különös jelentőséggel a beállítás pontossága.

A fényvető (lámpatest) helyes beállítása a fénykéve gyári, illetőleg hatósági (határérték) előírásoknak megfelelő vetítési irány-helyességét jelenti. A lámpakonstrukciók és kombinációk ma nagy változatosságot, fénytani jellemzőikben folyamatos fejlődést mutatnak. A beállítást illetően az alapelvek azonosak, de minden egyes rendszer ellenőrzésénél a gyári előírásokat kell szigorúan figyelembe venni.

A tompított és a távolsági fényvetőt foglalhatják egy lámpatestbe, ekkor általános az alkalmazott fonalas izzónál az ún. bilux-izzó kivitel. Ennek ellenőrzésekor, beállításkor mindig a tompított fénykéve helyzete a mérvadó (a távolsági és a tompított fény kévéjének helyzete egymástól függetlenül nem állítható). Önálló távolsági-fény kibocsátó lámpatestnél a fénykéve ún. forró pontjának helyzetét kell figyelembe venni. A gázkisüléses lámpáknál találkozhatunk egyedi (csak tompított vagy csak távolsági) fényvetőkkel, de napjainkban már ezek is lehetnek, egy fényforrású kialakításnál is kettős funkciójúak, melyet vagy az árnyékoló-blende függőleges vagy a lámpa tengelyirányú mozgatásával érnek el.

A fénykéve gépkocsi karosszériához vett iránya a fényvető egységen (lámpatesten) megtalálható állítócsavarokkal módosítható.

A járműterhelés változása igényli a fénykéve előrevetítési távolságának módosítását. Ez történhet a jármű vezetője által, és történhet automatikusan. Gázkisülésű lámpáknál előírás, hogy az előrevilágítás terhelésfüggő, illetve a kocsiszekrény bólintó mozgását követő beállításának automatikusnak kell lennie.

A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

A fénykéve helyzetét típusvizsgálatnál és a diagnosztikában ernyőképen értékeljük (és nem a talaj – az országút – síkjában). A vizsgálóernyőt a gépkocsi előtt, a talajra merőlegesen állítjuk fel. Típusvizsgálatnál – ez az a vizsgálat, melynek pozitív eredménye után kaphat forgalmazási engedélyt a gyártó az adott modellre - a fényvetőtől 25 m-re. Diagnosztikai fényszóró-ellenőrző készülék – ezt tolják a lámpa elé a szervizben - használatakor a vetítési ernyő a műszer képernyője, melyen a 10 m-re található ernyőképnek megfelelő kép jelenik meg.

A tompított fény képernyőre vetített sötét-világos határvonalának kontrasztosan, a törésponttól balra a talajjal párhuzamosan, attól jobbra 15 fokkal felfelé irányulóan kell elhelyezkednie. Egyes kialakításoknál a ferde határvonal, ismét megtörve, végződhet vízszintes szakasszal is.

A sötét-világos határvonal vízszintes szakaszának a gépkocsi fényszórójától 10 méter távolságra elhelyezett, talajra merőlegesen álló képernyőn, a fényszóró talajtól mért távolsága (h) alatt, meghatározott „x” távolságban kell húzódnia; értékmegadása: „x” cm/10 m. Az „x” távolság típusfüggő, gyártói adat. Ez az érték garantálja, hogy ne vakítson a tompított és még megfelelő legyen az előrevilágítás. Ennél a beállításnál találjuk a gyakorlatban a legtöbb hibát.

Tehát a fénykéve optikai tengelyének irányhelyességére ez az alapszabály!

Mivel a fénykéve vetítésének beállítása a gépkocsi karosszériájához igazodik, ezért a kocsiszekrény helyzetének is előírásosnak kell lenni. Ezt a gumiabroncs nyomása, a rugóhelyzet, a járműterhelés, a jármű szintszabályozása befolyásolja. Általánosan alkalmazott megoldás, hogy a fényvető-egységet a gépkocsivezető a vezető ülésből billenteni tudja. A fényvető-egység dőléshelyzet-állítónak is megadott pozícióban, általában a legmesszebbre vetítő „0” helyzetben kell lenni.

A kameratájolás művelete a fényszóró-ellenőrző készüléknek a gépkocsihoz és a fényvetőhöz történő pozicionálását jelenti. Legfontosabb és legszűkebb beállítási tűrésű tájolási paraméter a kamera hossztengelyének a gépkocsi szimmetria síkja és a vízszintes sík metszésvonalával való párhuzamosítása. Ez a feltétel biztosítja azt, hogy a két fényvető egymással és a gépkocsi hossztengelyével párhuzamos vetítési helyzetét bemérjük, beállítsuk. (Ne feledjük: a feladat nem a lámpatest beállítása, hanem a lámpatest karosszériában elfoglalt helyzetének az ellenőrzése, szükség szerinti helyzet-korrekciója.)

Az ellenőrzés műveletei

A fényvető bekapcsolása után a készülék képernyőjére tekintve azonnal láthatjuk a tompított fény ernyőképét, a sötét világos határvonal elhelyezkedését. Ha nincs határozott határvonal, az a lámpa valamilyen hibájára utal. (Korszerű fényvetők ernyőképén azt látjuk, hogy „elmossák” a sötét világos határvonal kontrasztját. Ezen lámpák beállításának technológiájánál hagyatkozzunk a gyártói előírásokra) A műveleteket halogén izzós lámpáknál viszonylag tempósan végezzük, mert a fényvető menetszél-hűtését a lámpatest hűtésébe bekalkulálták, és ez most hiányzik.

Elsőként a határvonal helyzetét figyeljük meg: a törésponttól balra a határvonal vízszintesen, jobbra a 15 fokos felfelé mutató irányba kell, hogy elhelyezkedjen. Elfordulás nem engedhető meg. Ezt kövesse a töréspont helyzetének ellenőrzése, ha kell, beállítása. A töréspontnak az ernyő függőleges jelzővonalára kell esnie!

A tompított fény előrevilágításának beállítása a következő művelet. Ezt már az előbbiekben „előrevetítettük”. Az előrevilágítás helyes értéke kompromisszum eredménye, ne vakítson, de kellő megvilágítást eredményezzen a kocsi előtt. A hazai rendelet előírása szerint ennek legalább 40 méternek kell lennie. A beállítás során az előrevilágítási távolságot az „x” értékkel határozzuk meg. Ezt roppant egyszerű egy példa segítségével belátni: legyen a fényvető középpontjának talajtól mért távolsága 100 cm és a 10 m-re levő ernyőn 25 cm a fény sötét-világos határvonalának „lehordása”, azaz az „x” értéke. Négyszer ekkora távolságon, tehát 40 m-re a kocsi előtt éri el az optikai tengely a talajt, tehát negyven méter az előrevilágítás.

Az „x” érték típusfüggő gyári adat. Általában %-értékben adják meg (és feltüntetik a lámpatesten). Például az 1,2% azt jelenti, hogy a fényvető optikai tengelyének névleges dőlése 1,2%-os. A gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy a 10 méteres ernyőn az „x” értéke 10 méter 1,2%-a, azaz 12 cm.

A hatóság az ellenőrzés során típus-független adatot vesz mérvadónak, mert csak azt vizsgálja, hogy túlzott vakítást a tompított fény ne okozzon. A magyar előírás szerint, ha a fényvető talajtól mért magassága 95 cm-t nem halad meg, akkor az „x” értéke 10 cm (1%). Ez 95 cm magasan lévő fényvetőnél 95 m előrevilágítást jelent. Sportkocsinál, ha a fényvető középpontja csak 50 cm-re van a talajtól, a 10 cm-es „x” érték már csak 50 méter előrevilágítást jelent.

A tompított fény helyes beállítása után kapcsoljuk be a távolsági fényt.

Csak az izzó nem megfelelő esetében lehet az, hogy az országúti fény forró pontja nagyon eltér a jelzőkereszthez viszonyítva. A 10 méter távolságra lévő ernyőn a forró pont eltolódásának tűréshatára a jelzőkereszttől jobbra és balra 20-20 cm, fölfelé 15 cm, lefelé 10 cm lehet. A fényszóró beállító készülék ernyőjén keret jelzi a tűréshatárt. A műszerrel mérhetjük – csak a tájékoztatás igényével – a fényvető fényének megvilágítás erősségét is. A megvilágítás erősségének kijelzése műszertípusonként változik (pl. lux). A megvilágítás érzékelővel kikereshetjük a távolsági fény forró pontjának helyzetét.

Befejezésül a ködlámpák ellenőrzését is végezzük el.  A fényszóró beállító készülékkel történik azok világításának ellenőrzése, beállítása is. Egyenesen vágott fénykéve képet ad.

Dr. Nagyszokolyai Iván
Az Autótechnika folyóirat főszerkesztője