motorfejlesztés
A szkepticizmus talán nem véletlen, hiszen alig hat év múlva az EU szabályok szerint a kilométerenkénti maximális károsanyag-kibocsátás 95 grammban limitálják, ami ma még igen elérhetetlennek tűnik. Azonban - talán ennek hatására - bármennyire is előtérbe kerültek az alternatív üzemanyagok és meghajtási rendszerek, naiv dolog lenne, azt hinni, hogy néhány év múlva eltűnnének a „hagyományos erőforrások”. Ez a tézis ugye több szempontból sem állja meg a helyét, elég csak arra gondolni, hogy világunkat ma még mindig az olaj irányítja.
![]()
Tehát abból kell főzni, amink van, ezért nem fér hozzá kétség, hogy benzines és dízel erőforrások még nagyon sokáig ott dobognak majd a géptetők alatt. Azonban az is biztos, hogy komoly átalakulásokon kell majd átmenniük, ami feltehetőleg már feszeget szinte megvalósíthatatlan határokat, így az teljesen bizonyosra vehető, hogy a hibrid megoldások komoly szerepet kapnak majd a jövő hajtásláncában. Ugyanis a városi lassú közlekedés és az „optimálistól” eltérő forszírozott tempónál jelentősen megemelkedik a károsanyag-kibocsátás, tehát ezekben a fázisokban az elektromos rásegítés egy kézenfekvő megoldás lehet. Persze a kérdés sokkal összetettebb annál, mint hogy csak egy műszaki kérdést kelljen megoldani a motorkonstrukciókban. A jármű súlya, a gördülési ellenállása, az aerodinamikája mind hatással vannak a problémára így a feladatot mindenképpen komplexen kell kezelni.

A benzinüzem talán előnyösebb helyzetben van a fejlesztések tekintetében. A nagyobb nyomáson működő befecskendező rendszerek alkalmazása jó irány lehet, hiszen jobban közelíthetnek a „tökéletes égés” felé, ami kevesebb részecske-kibocsátást eredményez hatékonyabb motorműködés mellett.
A dízel üzemanyagú motorok mindenképpen hendikeppel indulnak, annak ellenére, hogy a mai világunkban szinte szárnyalnak az újkori gázolajos aggregátok. Azonban dízel reneszánsz ide vagy oda nem egy olyan véleménnyel futottam szembe, melyek komolyan megkongatták a harangot az olajos üzemanyagú motorok felett.

Feltehetőleg a jövőben itt még inkább forszírozzák majd az elektromos rásegítést, és a kipufogógáz utókezelésben is komoly fejlesztések várhatók. Ezek akár teljesen új gázelvezetési megoldásokat is hozhatnak, amik reményeink szerint majd radikálisan csökkentik a nitrogén-oxid és a szén-monxid kibocsátást ezzel együtt a járulékos adalékanyag (AdBlue) felhasználás is kevesebb lesz. A kérdés persze az, hogy a láthatatlan gyilkos mikrorészecskék valóban teljes mértékig semlegesíthetők vagy megszűrhetők-e?

A dízelekkel kapcsolatban szó van egy új mérési rendszer bevezetéséről is. A 2017-re prognosztizált Real Driving Emission teszt hadrendbe állítása szerint a módszer valós, pontosabban reális vezetési helyzetekben méri a dízeljárművek nitrogén-oxid és szén-monoxid kibocsátását. Az persze nagy kérdés, hogy mi a reális helyzet vagy azt, hogy teremtik meg, de a komment szerint ez a mérés életszerűbb analítikus megoldást kínál.
Summázva, tehát lesz az EURO6 után is élet, és a hagyományos erőforrások sem fognak kikopni az autóinkból még egy jó darabig. Egy biztos, hogy a menet élére a hibridhajtás áll majd, de nagy biztonsággal állítható, hogy az új vagy a már meglévő alternatívák is egyre darabot harapnak majd ki a járműgyártás tortájából.