Denisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter az orosz sajtónak nyilatkozva fogadkozott, hogy a Volgai Autógyár fontolóra fogja venni a cirill betűs névadást, és a latin neveket csak a külföldre eladandó modelleknél tartják meg, mert – mint fogalmazott - így igazságos.

Manturov szerint az Avtovaz vezetőségét felkérik, hogy fontolja meg az idegen modellnevek felváltását cirill betűsökre. Az igazgatótanács következő ülésén meghallgatják az ezzel kapcsolatos javaslatokat – tette hozzá.

A cirill betűs névadást nemrégiben javasolta Vitalij Milonov, az orosz Állam Duma képviselője is, de ő azt szorgalmazta, hogy minden orosz márka és modell csak orosz nevet viseljen.

A jelenleg gyártott Ladák mind latin betűsök, például az orosz piacon legnépszerűbb Lada Granta vagy a Lada Vesta, illetve annak a SUV változata, a Lada X-Ray is.

A szovjet időkben a Lada márkanevet csak exportált autóknál használták, belső piacon Zsiguli néven futottak. A keleti blokkban eleinte ugyancsak Zsiguliként forgalmazták a Ladákat. A több mint fél évszázados múltra visszatekintő, az olasz Fiat segítségével Togliattiban épült autógyár modelljei között voltak olyanok, amelyek cirill betűs nevet is kaptak. Az 1984-ben megjelent Samaráknak belső piacon Спутник  volt a nevük, de a szedán változatot például Németországban Forma, Franciaországban Sagona, Belgiumban Diva, Ausztráliában pedig Sable néven forgalmazták.

Egyébként magának a Lada névnek az eredete sem teljesen tisztázott. Egyesek szerint a márka a szépség és ifjúság szláv mitológiai istennője után kapta a nevet, de ez csupán feltételezés. Az olaszosan csengő Togliatti városnév története pedig köztüdott: az eredetileg Sztavropol na Volge (Volga menti Sztavropol) városa hat évvel a Lada gyár üzembe helyezése előtt vette fel az Olasz Kommunista Párt főtitkárának, Palmiro Togliattinak a nevét.