Kocs

A ló vontatta kezdetektől a határtalan lóerőig I. rész

2018.05.20.

A falu határában nagy tábla hirdeti: Ön a kocsi szülőföldjére érkezett. Kocs, ez a Komárom-Esztergom megyei település kocsimúzeummal is őrzi legendás múltját. Vezetője Dobos Gábor színes egyéniség, lótenyésztő, autodidakta bognár, aki készített legalább harminc kocsit, most éppen interaktívvá alakítja át a múzeumot. Beszélgetésünkben szó esik hungaricumról, lólogopédusról és természetesen arról is, milyen volt a kocsi kocsi. 

Bizalmatlan?

Miért kérdezi?

Mert miután bejöttem, kulcsra zárta a múzeum ajtaját.

Nem attól félek, hogy míg mi beszélgetünk, addig valaki kilopja a kocsikat. Azért zárom az ajtót, nehogy megunja a történeteimet, ha nagyon belemelegednék az idegenvezetésbe. Egyébként azt gondolom, hogy aki átlépi ennek a múzeumnak a küszöbét, az a népi értékekből, a különböző mesterségekből, a fogatolási stílusokból a kocsikészítés rejtelmeiből nagyon sok információt kap.

Dobos úr, mi a maga szakmája?

Melyiket mondjam? Regisztrált nóniusz lótenyésztő vagyok, csináltam vagy harminc kocsit, autodidakta módon megtanultam a bognármesterséget, van vállalkozói engedélyem városi bérfuvarozásra, bérkocsikáztatásra konflissal, s rendezvényekre történő szekérbérléssel is foglalkozhatok.

De főleg a kocsi múzeumot vezeti.

Persze, de a lovakat sem hanyagoltam el, van otthon hat nóniusz tenyészkancám, plusz egy kihelyezett nóniusz törzsmén. Az igazi lovasnak az a tulajdonsága, hogy előbb a lovát eteti meg, ő maga csak azután ül asztalhoz. Apám lovastüzér volt, szívesen megemlékezem róla, nem beszélt sokat, de ha igen, akkor jópofákat mondott. A csikót például általában ugyanúgy becézi az ember, mint a csecsemőket. Ne pöszézz annak a csikónak, oktatott ki az apám, mert pöszén tanul meg nyeríteni, aztán vihetjük a lólogopédushoz. Apám olyan ember volt, akinek a hitelességére templomot lehetett volna építeni.

Maga hogyan került Kocsra?

Tatai vagyok, a párom kocsi, itt dolgozik, pénztáros a bankban. Miatta, jobban mondva érte jöttem Kocsra.

Abba a Komárom-Esztergom megyei településre, amely már a falu elején magyarul, angolul és németül is úgy köszönti az érkezőket, hogy „Ön a kocsi szülőföldjére érkezett”.

És ez igaz is, nagyon büszke lehet rá a település.

Hungaricum a kocsi kocsi?

Hát most aztán rátapintott az én nagy dilemmámra. Komárom-Esztergom megyének jelenleg a tudomásom szerint három fölterjesztett jelöltje van a hungaricumra: a bábolnai shagya arab lófajta, a kisbéri félvér, valamint a kocsi kocsi. A bírálók állítólag azt akarják, hogy a kocsi kocsi a népi magyar fogatolással együtt kapja meg ezt a címet. Nekem a népi fogatolás az életem, a kocsi a munkám, meg a szenvedélyem. Szerintem mindkettő külön-külön érdemes volna arra, hogy hungaricumnak nyilvánítsák őket. Ezért harcol Simon László, a település polgármestere és a falu fogadatlan prókátora, Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke is.

Milyen is hát a kocsi kocsi?

Kocs méltán névadója a 15. században készített járműnek, hiszen az eredete ehhez a településhez kapcsolódik. A középkorban királyi szekérgyártók lakták a falut. Mivel ez a település a Bécs és Buda közötti útvonalon található, az itt átutazó nagykövetek, főurak hírét vitték a kocsi kocsinak. Egyébként a kocsi főnév 1494-ben szerepel először írásos magyar nyelvemlékben, mégpedig II. Ulászló számadáskönyveiben.

Gyorsan átkerült más nyelvekbe is.

Így van. Az angolban coach, a németben Kutsche, a katalánba coetxe, a spanyolban coeche, az olaszba coccio, a svédben kusk, a szlovákban koc, a horvátba kocis, a lengyelben koczi, a csehben pedig Koczy néven ismerik.

Szép nyelvi karrier.

Igen, és a manapság divatos személyes mentor, személyiségfejlesztő szakember, a coach neve is innen származik.

Nézzük meg, mit is tud a kocsi kocsi?

Négy utas fért el benne, az úri utasok a kocsi hátsó részében foglaltak helyet, oda kevésbé fröcsögött fel a sár, szállt fel a por. Velük szemben általában a szolga ült, majd a kocsis, aki innen irányította a fogatot.

Honnan máshonnan irányíthatta volna?

A nyeregből. A befogott három ló egyike ugyanis nyerges volt, s korábban arról hajtották a lovakat.

Kocsi sajátosság, hogy három ló húzta a kocsit?

Igen, a fogatolás módja is egyedi. A baloldali ló volt a nyerges, a középső a rudas, a jobb szélső pedig a lógós, más néven svindler, vagy szélhámos. A sima úton elég lett volna két ló is, de a rosszabb talajon szükség volt a lógós erejére is. Ilyenkor a hajtó rábeszélte a lógóst, hogy dolgozzon.

Hogyan?

Elég legyen annyi, hogy megvolt a módszerük, de brutális bánásmódra ne gondoljon senki. A lógóst hagyták lógni, ha a másik két ló ereje elég volt a haladáshoz.

(Folytatjuk)

 

Az oldal fő támogatója

 

2025.12.15
Vincze Péter, a Rába Jármű Kft. ügyvezetője és a Rába Fejlesztési Intézet vezetője 2025. november....
2025.12.15
Személyesen látogatott el a győri Széchenyi István Egyetemre Kapu Tibor kutatóűrhajós és kiképzett....
2025.12.15
Péntek este szolgálatba álltak az első csendőrjárőrök. Kettő Malackán (Malacky), egy Bánovce nad....
2025.12.15
Nyolcvankilenc rendőr vett részt az országos szintű műveletben a hétvégén. Összesen körülbelül 830....
2025.12.14
Megkezdte működését a hétvégén Európa leghosszabb kabinos felvonója Párizs délkeleti elővárosi....
2025.12.14
Kellene egy jó 6-os! A mérleg: kettőből semmi, siralmas állapotok ..
2025.12.14
Heti rajzunk készítője Kelemen István, karikatúrájának címe: Kötelesség.  ..
2025.12.14
A teljesen elektromos gépkocsi több mint 700 km-es hatótávolsággal rendelkezik ..
2025.12.14
Elérte a Budapest Airport a tizenkilencmilliós utasforgalmat. Ez újabb rekordot jelent a 75 éves....
2025.12.14
A 26. Nemzetközi Közlekedési Konferencián Szegeden szóba került egyebek mellett a BYD épülő....