Az orosz törvényjavaslat tételesen úgy szól, hogy magánszemélyek tulajdonában nem lehet olyan autóbusz, amely öt tonnánál nehezebb és több, mint 8 személy szállítására alkalmas.

A jogszabályra az orosz Állami Közlekedésfelügyelet tett javaslatot arra hivatkozva, hogy utasok busszal történő szállítása - különösen a helyközi útvonalakon - továbbra is az egyik legbalesetveszélyesebb közlekedési mód Oroszországban.

A problémát régóta próbálják kezelni, eddig eredménytelenül. A legutóbbi balesetmegelőzési kerekasztalon kiderült, hogy a gond gyökere anyagi természetű. A hagyományos közlekedési társaságoknak még arra sincs pénzük, hogy a buszokkal kapcsolatos jelenlegi biztonsági előírásoknak megfeleljenek. Az újonnan létrejött, modern buszokkal rendelkező vállalatok viszont – ki tudja miért - nem találnak olyan profi sofőröket, akik a felkínált havi 15 ezer rubelért (60 ezer forintért) volán mögé ülnének.  

A biztosítók adatai szerint az áldozatok számát tekintve a buszközlekedés a harmadik legveszélyesebb közlekedési mód Oroszországban. A gyászos lista első helyét a helikopterközlekedés foglalja el, a másodikon pedig a folyami hajózás áll.

Az orosz balesetmegelőzési központ szerint jelenleg a buszok több mint 50 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. Az üzemeltetők így kibújhattak a személyszállítás biztonsági követelményeinek teljesítése alól. A közúti közlekedési balesetek több mint 40 százalékát épp a magánbuszok okozzák. A különböző szigorító szabályok nem gyakoroltak különösebb hatást a gyászos statisztikákra.

A közlekedési rendőrség szerint jelenleg 869 ezer regisztrált autóbusz közlekedik Oroszországban. Közülük azonban csak 167 ezren végeznek engedélyezett utasszállítást. Hol vannak a többiek? Ők is szállítanak utasokat, csak feketén. Ezért az Állami Közlekedési Felügyelet radikális lépésre szánta el magát. Törvényjavaslatuk szerint a jövőben magánszemélyek tulajdonában nem lehet olyan autóbusz, amely öt tonnánál nehezebb és több, mint 8 személy szállítására alkalmas. Valószínűtlen ugyanis, hogy akár a legtöbb gyermekkel rendelkező családok is teherautó méretű buszokkal közlekedjenek a mindennapokban.

További probléma a járművezetők alacsony képzettségi szintje. A Közlekedési Minisztérium megpróbálta amatőrökre és profikra osztani a járművezetőket, de ezt meglehetősen furcsán tette. Az „amatőr” buszvezetők számára csökkentette a követelményeket. Persze ennek az lett a következménye, hogy senki sem akart „profi” lenni.

A törvénytervezet ezért azt javasolja, hogy a jövőben egységesítsék a követelményeket. Buszokat csak olyan személy vezethessen, aki elvégezte kötelező továbbképzést. A vezetői engedélyt ötévente szintfelmérő vizsgán lehet majd megújítani.