A legjobb és legeredetibb mezőgazdasági erőgépek és elérhető árú néptraktorok születésénél mindig bábáskodtak magyarok. A legemlékezetesebbek külföldi és magyarországi sikerekről már korábban megemlékezett az Autószektor sorozata, melynek következő fejezete is eredeti konstrukciókról szól.

A háború utáni újjáépítésben fontos szerepe volt a Csepel D 350 teherautó fődarabjainak felhasználásával készült DR-50-es dömper, melyet 1950-ben mutattak be. Az 5-6 tonna teherbírású és billenőplatós Dutra neve az angol dumper és a magyar traktor szavak rövidítéséből született. A

1951-től 1962-ig Kispesten tízezernél több Dutra dömper készült, ezekből hétezer exportra ment Mogürt jelvénnyel. 1973-ban a Vörös Csillag Traktorgyárat a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták, majd 1975-ben bezárták a Hoffher Albert utcai telephelyet.

Dutra dömper     Forrás: LSB

Lánctalpasok után UE és D4K

1957-ben fejlesztették a 25 LE teljesítményű erőgép családot: az U-28 traktort Csepel DT-213-as motor hajtotta, 2x3-as sebességváltója felezővel és kúszó fokozattal is rendelkezett.

Az 1958-tó gyártott U-28-as traktorcsalád UA, UB, UC, UD változatainak motorja azonos volt, a típusbetűk a nagyobb hasmagasságra, állítható nyomtávra, rugózott első hídra és ültetvényművelő megoldásra utaltak. Nem került sorozatgyártásra a német Eicher kéthengeres léghűtéses motorral szerelt UEL-28-as.

Dutra UE 28-as traktor   Forrás: LSB

DL-70 után D-4K

1959-ben elkészült a DL-70-es lánctalpas traktor gumikerekes és összkerékhajtású változata, mely a D-4K-70 típusjelzést kapta. A sorozatgyártású változatot 1961-ben mutatták be: a D-4K formatervezett kabint kapott. Két évvel később készült a hathengeres Csepel motoros D-4K-B traktor prototípusa, mely 1965-től került sorozatgyártásra.

1968-ban mutatták be a magyar-osztrák együttműködéssel fejlesztett Dutra-Steyr 110-est, melyet hathengeres Steyr motor hajtott, később készült Perkins és Leyland dízel erőforrásokkal is.

Dutrák a gödöllői mezőgazdasági kollekcióban   Fotó: Boros Jenő

Díjazott erőgépek

A Dutra típusok tervezésérért 1963-ban Kossuth-díjat kapott Korbuly János és Rohrer Emil mérnök.

A központi árszabályozás miatt alacsony áron tartott és emiatt veszteséges UE-28-as gyártást 1970-ben leállították.

A Vörös Csillag Traktorgyárat 1973-ban a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárhoz csatolták, majd két évvel később leálltak a termeléssel Kispesten.

Magyar traktor egy 1961-es kiállításon  Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Renner-reneszánsz

A legendás Dutra-járműcsalád ihlette a magyar traktorgyártás új fejezetét író Renner Tamás, aki 2016-ban mutatta be saját tervezésű és gyártású modelljének prototípusát. A saját forrásból Jánoshalmán készült Renner-50-as univerzális összkerékhajtású erőgép prototípusát négyhengeres, közvetlen befecskendezésű 50 lóerős japán Kubota motor hajtja, a turbós változat teljesítménye 80 LE, a 4x4-es erőátviteli rendszer az olasz Carraro Drive Tech-től származik. Az elektrohidraulikus kormánymű a Bosch Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft. terméke. A Renner cégnél készül az alváz, a darázsderék, a burkolat és még több szerkezeti elem.

Magyarok a világ járműgyártásában kilállításon a Renner traktor     Fotó: Boros Jenő

Győri Mindenes a Rába múzeumban   Fotó: Boros Jenő

Rába traktorok

Több mint évszázada indult a hazai mezőgazdasági gépgyártás: az 1914-ben bemutatott első magyar erőgép a német Hanomag W. D. licence alapján készült a győri Magyar Vagon és Gépgyárban.

A K-1 és K-11 típusú motoros eke tíz óra alatt 7-8,5 katasztrális holdat tudott felszántani. Az első világháború után megnőtt az igény a kistraktorokra, ezért a győriek 1930-ban bemutatták a kéthengeres, négyütemű motoros - benzinnel, vagy petróleummal működő kilencszáz kilogrammos Rába 15-öst. Kedvező ára ellenére nem lett sikeres a típus, mert csak egy előremeneti sebességfokozata volt és nem tudott vontatni. Ezeket a hibákat orvosolták az 1924-es utódban: a Rába Mindenes kistraktor 25 lóerős motorjának teljesítményét már négyfokozatú sebességváltó továbbította a kerekekhez. A Mindenes forgalmazása 1930-ban indult, de 1944-ig csak 250 készült belőle Győrben.

A háború utáni államosítás idején a járműgyártás élvezett prioritást, de a negyedszázaddal később a mezőgazdaság növekvő gépigényének kielégítésére ismét felkerült a győri terméklistára a traktor.

Rába Steiegr a mezőn       Forrás: LSB

Steiger-korszak

1974-ben az amerikai Steiger Cougar kooperációval indult a traktorprogram. A Rába-Steiger 245-es próbaszéria elkészülése után egy évvel Kispestre költöztették a termelést, így a szériadarabok már a Vörös Csillag Traktorgyárban készültek. 1977-től a négy-kerékhajtású a Rába-Steiger 180-asból a budapesti telephelyen másfél év alatt 605-et gyártottak. Ugyanebben az évben bemutatták a 17 tonnás és 490 lóerős teljesítményű (kétmotoros) Rába-500-as prototípusát.

IH és Steiger kapcsolat

A kispesti Vörös Csillag traktorgyár után 1978-ban a Rábához csatolták a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat, ahol az amerikai International Harvester együttműködésével kiegészítő eszközök készültek nagy teljesítményű erőgépekhez.

1979-ben megjelent a földeken a Rába-Steiger 250 és 360 lóerős változata, ezeket először csak a Rábánál, később Kispesten is gyártották, de nem sokáig, mert 1982 nyarán a teljes traktorgyártás Győrbe került, ahol évi 100-200 darab Rába-Steiger készült, döntően a hazai piacra.

Rába kistrakor és egy nagyobb testvér a gödöllői kollekcióban  Fotó: Boros Jenő

Gép a kisgazdáknak

Győrben, 1984-ben három prototípus készült D11 TL motorral és elindult a Rába-15 kistraktor gyártása: a kisgazdaságoknak fejlesztett modellből több ezer készült. Közben bemutatták a magyar formatervezésű háromszáz lóerős Rába 300-ast, melyből 1987-ig csak tizenkettőt gyártottak.

1990 végén leálltak, majd három évvel később újraindították a Rába Steiger 250-es traktorok gyártását, ezekből 1996-ban harminc, 1997-ben 35, 1998-ban 20, 1999-ben pedig 5 készült, miközben 320 lóerős típussal bővült a termékválaszték, majd 2002-ben végleg befejezték Győrben a traktorgyártást.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!