A kínai termékeket érintő vámeljárások száma tavaly – az év első kilenc hónapjának adatai alapján – kilenc százalékkal emelkedett, az ebből befolyó vámbevételek összege pedig közel 35 százalékkal nőtt. Kovácsics Iván, a kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos a konferencián hangsúlyozta, hogy a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom vámkezelése gyorsan megtörténhessen.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 2019. január 31-és február 1. között tízedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciát. A rendezvény fókuszában a logisztikai iparág versenyképessége, a digitalizáció és a modern logisztikai megoldások állnak.

Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt. Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki. Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot.

Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent. A kínai termékeket érintő vámeljárások száma 2018-ban (az első kilenc hónap adatai alapján) kilenc százalékkal, 174 ezerről 191 ezerre, az ebből származó vámbevétel pedig 34, 7 százalékkal, 22,2 milliárd forintról 34 milliárd forintra nőtt. A kínai áruk vámkezeléséből származó bevétel tavaly már az összes vámbevétel közel hat százalékát tette ki – mondta el a konferencián Kovácsics Iván. A kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a növekvő forgalomban fontos szerepet játszik a magyar vámkezelés, amelynek jó a megítélése. Hozzátette, hogy Magyarország is érdekelt az „Egy övezet, egy út” sikerében, és szeretne részesülni a növekvő forgalomból. A miniszteri biztos elmondta, hogy becslések szerint 2027-re napi 321 konténer fog közlekedni az új selyemúton, és stratégiai cél, hogy Magyarországra is hetente legalább öt irányvonat érkezzen.  

Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az árui, hanem más útvonalat keres magának – hangsúlyozta Kovácsics Iván. Kifejtette, abban az esetben, ha az áru nem akad fenn a kockázati értékelésen, egy átlagos vámeljárás hossza ma mindössze 23 perc.  Amennyiben azonban kétség merül fel az áruval kapcsolatban, akkor azt manuális vizsgálat alá vetik, ami hosszabb, olykor hónapokig tartó folyamat.  A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik - kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen.

Látványosan nőhet a magyar cégek bevétele

Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Fülöp Zsolt a Szövetség elnöke szerint, ha az egész folyamatot, háztól-házig magyarországi adózású logisztikai szolgáltatók szervezik, akkor ez az összeg még nagyobb – útiránytól és célállomástól függően – konténerenként akár 880 -1.700 ezer forint is lehet. (Még abban az esetben is, ha az adott áru vámmentesen érkezik az országba. Ha pedig az érkező áruk utáni vámfizetése is Magyarországon történik, akkor ezek a jövedelmek sokkal nagyobbak is lehetnek.)

A konferencián Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy az Európai Unióba irányuló kínai konténeres áruforgalom minél nagyobb része érkezzen Magyarországra, és az árukat itt helyezzék közösségi szabadforgalomba. Ahhoz, hogy a vonatok ezt az útirányt válasszák, meg kell teremteni a szükséges feltételeit – tette hozá az államtitkár.