Sokszor beszéltünk már a hivatalos keretek között működő szervizek kötelezettségeiről. Nemrég egy márkafüggetlen szervizben jártam és hosszasan diskuráltunk a cégvezetővel ezekről a kötelezettségekről és az ezekkel járó költségekről.

Sokallják

A szervizekre vonatkozó törvények és rendeletek 250-nél is több szabályt írnak elő, amelyeknek – ha legális keretek között szeretne működni a műhely – meg kell felelniük. A cégvezető arról számolt be, hogy új ügyfeleik elsőre sokallják a szerviz nettó óradíját, ezért náluk ki van függesztve egy A4-es papír, ami tele van írva a költséghelyekkel.

Az igényes környezet kialakítása is sokba kerül

Lessünk most bele ebbe az anyagba, persze csak a teljesség igénye nélkül, hiszen a cikk terjedelmi korlátait csaknem kimerítené, ha egy az egyben idemásolnám a felsorolást.

Bér és bérköltség

Mindenek előtt említik a dolgozók járulékköltségeit. Kis kerekítéssel egy cégnek a dolgozó nettó (átutalt) bérének duplájába kerül a fizetés. Tehát, ha egy autószerelőnek szeretnénk adni egy már tisztességesnek mondható 250.000,- Ft-os bért (azt hiszem nem mondok sokat egy jó szakembert feltételezve), akkor az félmillióba kerül a vállalkozásnak. Ha egy alkalmazott 160 órát dolgozik egy hónapban, akkor az ő bére azonnal kitesz 3.100,- Ft-ot a nettó órabérből.

Közmű számlák

Egy autószervizben ugyanúgy van rezsi, mint minden háztartásban. A műhelyt, az irodákat és a mosdókat télen fűteni kell. A léptéket is el lehet képzelni, hiszen egy szerelőállás 20 négyzetméter, ezt szorozzuk be az állások számával, adjuk hozzá az egyéb helyiségek alapterületét és persze vegyük figyelembe azt is, hogy a szervizajtó le-fel jár, tehát a meleg állandóan kiszökik. A szervizállások 3-4 méteres belmagasságáról már nem is beszélek, pedig a meleg felfele száll…

Jó időben a nap is segít fűteni, télen viszont fogy a gáz rendesen

Aztán ott van a villanyszámla. Egy szervizben mindenhez áram kell. Folyamatosan lifteznek az emelőgépek, az ajtók, mennek a számítógépek, dolgozik a légkompresszor, hogy mindig legyen sűrített levegő. A műhelyben világítani kell, és természetesen áram kell egy csomó egyéb gép működéséhez is, például a hegesztéshez, nem is kevés…

A víz. Azok a szervizek ahol mosó is üzemel – és egy normális szervizben bizony üzemel – rengeteg víz is fogy. Ehhez járul a csatornaköltség, de ha ez nem lenne elég, az autómosókból megmaradó vizet előbb ülepíteni és tisztítani kell, mielőtt visszaengednénk a csatornába. Költség, költség, költség.

Hulladék

Elképzelni is nehéz, mennyi hulladék keletkezik egy autószervizben. Ezeknek csak egy része a kommunális szemét, amelyek nagyrészt csomagolóanyagból származnak. Bármi, ami olajszármazékkal, vegyszerrel érintkezik, már veszélyes hulladéknak számít, gyűjtésük és kezelésük is külön eszközöket kíván, hát még az elszállíttatásuk. Olajos rongyok, -flakonok, benzinnel, gázolajjal érintkező hulladék alkatrészek mind-mind veszélyesek!

A leeresztett olajat gyűjteni kell

Az autókból leeresztett, fáradt motorolaj a legproblémásabb. Ezt is külön kell gyűjteni, igaz, hogy az erre szakosodott vállalkozások az ilyen hordókat begyűjtik a szervizektől.

Biztosítás

Ahogyan sok tevékenységnél, a szervizeknél is kötelező biztosítást kell kötni a tevékenységre. Természetesen ez is pénzbe kerül. Egy felelős vezető külön biztosítja az egész műhelyt, hiszen nem kockáztathatja, hogy például egy tűzvészben megsemmisüljön minden eszköz és tárolt alkatrész, az épületről már nem is beszélve.

Egyéb adók

Van ebből iparűzési, nyereség, építmény és ki tudja milyen adófajta és említsük meg az iparkamarának kötelezően fizetendő 5000,- Ft-os sarcot is. Nem adó ugyan, de költségként jelentkezik a különböző érdekvédelmi egyesületek tagsági díja is.

Mire költenek még?

Mivel vállalkozásról van szó, könyvelő is szükséges. Egy 10 főt foglalkoztató kft. könyvelése nem áll meg 50.000 + ÁFA alatt havonta, az éves beszámolók elkészítése pedig évente még egyszer ennyibe kerül.

A szerviz is telefonál, nem is keveset. Ők is használnak internetet, az alkatrészek megrendelése manapság így a leghatékonyabb. Ahhoz, hogy rátaláljunk a szervizre, honlapot kell fenntartaniuk, aminek az elkészítése és fenntartása szintén pénzbe kerül. A telefonáláshoz és internetezéshez telefonok és számítógépek szükségesek. Sokan azt mondják, „na, bumm, ezeket egyszer kell megvenni”, de nincs igazuk. Az amortizáció ezekre az eszközökre is vonatkozik, és néha cserélni is kell őket.

Banki költségek is felmerülnek. Egy egyszemélyes kft. kb. félmilliós havi forgalommal 5-10 ezer forintot bukik el a különböző banki sarcokon. Tízszer ekkora cég – tízszer ekkora forgalom –  tízszer ekkora költség...

Ott van még marketing. Szóróanyagok terveztetése, nyomtatása, szórása, közösségi média megjelenések költsége. Ezek a reklámok azt szolgálják, hogy Te, kedves megbízó rátalálj az igényes szervizre, de sajnos ez sincsen ingyen. Humán erőforrás kell ahhoz is, hogy egy Facebook oldalt tisztességesen fenntartsanak, a megkeresésekre, kérdésekre időben válaszoljanak.

Fent kell tartani a műhelyt is: garázskapuk karbantartása, elszívó-szellőztető rendszerek üzemben tartása, napi kis- és heti nagytakarítás, a szerszámok tisztántartása, esetenként pótlása mind olyan költség, amely a szervizlátogatóban esetleg fel sem merül. A kötelező tűzvédelmi előírások szerint a tűzoltókészülékeket is rendszeresen kell vizsgáltatni, esetenként cserélni – reméljük sehol nem lesz rájuk szükség.

A fékpadok, futómű állító gépek, emelők, fényszóró beállító gépek, nyomatékkulcsok és minden mérésre, ellenőrzésre használatos gép és berendezés rendszeres kalibrálását, felülivizsgálatát írja elő a rendelet – van, aki szerint ezt ingyen kapják a szervizek?

Szoftverhasználat

Külön bekezdésbe írom ezt a tételt. Ugyanis Magyarországon kb. hülyének néznek valakit, ha a szoftvereket legális úton szerzi be és használja. Egy autójavító szerviz adminisztrációs idejének jelentős részét teszi ki az árajánlat készítés. Az alkatrész árakat fizetős programokban szedik össze, amelyek kalkulálnak a munkaidővel is.

A profi programok adják az információt

A járműdiagnosztikai rendszerekre is érvényes ez. Nem csak maga gép méregdrága, de a program tulajdonosa pénzért adja a frissítéseket. Egy profi gép éves licenc alapprogramja 200.000,- Ft körül mozog, és persze egy profi cégnél nem csak egyfajta diagnosztika található meg…

Valahol pedig el is kellett kezdeni

Egy szerviz épülete, a telek, amin fekszik, a szerszámok, berendezések, eszközök valamikor mind-mind pénzbe kerültek. A gépek kezeléséhez külön vizsgával kell rendelkezni, még a csápos emelőt sem kezelheti akárki, vagy nem nyúlhat mindenki a klímarendszerhez, nem kezelheti a klímagázt tetszőleges személy. A szervizvezető személye is külön vizsgához, végzettséghez van kötve. Ezeknek az iskoláknak, tanfolyamoknak és képzéseknek az ára is meg kell, hogy térüljön, méghozzá legfeljebb középtávon!

Akárhová nem adják be a Porsche-t

A lista vége a legjobb!

Most, hogy láttuk mennyire szerteágazó költséghelyei vannak a tisztességes, színvonalas és nem utolsó sorban legális autójavításnak, könnyeb elhinniük interjúalanyomnak, hogy nettó 9.000,- Ft / óra munkadíj alatt manapság nem lehet komoly szervizt fenntartani. (A felsorolt tételek természetesen a teljesség igénye nélkül szerepelnek, hiszen nem beszéltünk a szerelők munkaruhájáról, tisztítószerekről, védőitalról és megannyi másról sem.)

A lista egy érdekes ponttal záródik. A felsorolt költségek mellett mindenkinek meg kell érteni, hogy a szerviz nem „Róbert bácsi népkonyhája”, és mint gazdasági társaság a profitra törekszik, úgyhogy az apróbetűs részben félve a következő mondtat olvasható még:

Óradíjunk a fentieken kívül tartalmazza még a méltó életszínvonalhoz szükséges profitot.

Záróakkordként említem meg, hogy forrásom számításai szerint minden 100 forint forgalomból rendre 10 Ft alatt marad a haszon. A szervizvezető kerékpáron jár be dolgozni és 25 éves múltra visszatekintő tapasztalattal rendelkezik.

A cikk elkészültében köszönöm Fáber Tamás és a Fáber Team Autószerviz segítségét.