Szerző: Jámbor Gyula

Beléphetett lapunk a Rába technológiai központjának "szigorúan titkos" kísérleti vizsgálati üzemébe. A minősítés azokra a futómű-alkatrészekre vonatkozik, amelyek még nem kerültek piacra, azokat még tesztelik a fékpadokon, rezonanciavizsgáló állásokban és hűtőkamrákban. A műhely központi helyén láthattuk a csuklós Volvo autóbuszt is. Ezekből a 7900A típusú járművekből a Volánbusznak összesen hatvanegyet szállít a Rába-Volvo együttműködés. A közlekedési cég pályázatának kihirdetése után a hazai buszgyártók tiltakoztak, mondván a Rába valójában Volvo autóbuszokat importál, miközben rendelkezésre áll a hazai gyártó- és fejlesztő kapacitás.

A sajtóban olyan hírek is megjelentek, hogy a kormány által meghirdetett Nemzeti autóbusz program részeként forgalomba helyezett Volvóknak egyetlen alkatrésze sem magyar, holott az együttműködési megállapodás aláírásakor a felek 30 százalékos magyar hozzáadott értéket emlegettek.

Ezzel szemben Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója továbbra is nagyjelentőségűnek tartja a Rába-Volvo stratégiai megállapodást, amely szerinte továbblépési lehetőséget ad a magyar autóbuszgyártás szakembereinek. Kifejtette, hosszú távon működőképes konstrukciót dolgoztak ki, amely a résztvevő cégeknek, valamint a hazai kis- és középvállalkozásoknak is hasznot hajt. A rendszer kiteljesedéséhez azonban három-öt évre van szükség. Jelezte, a megállapodás előkészítésénél figyelembe vették, hogy az autóbuszpiac korszakos technológiai megújulás előtt áll. A Rába szakemberei szerint a legvalószínűbb a dízel-elektromos hibrid hajtási rendszerek elterjedése. A Volvo pedig rendelkezik ilyen technológiával. Az elnök-vezérigazgató úgy látja, az iparági sajátosságokból adódóan a piaci szereplőknek el kell viselniük, hogy a megrendelések kiszámíthatatlanul változó mennyiségben születnek meg. Amikor viszont van megrendelés, akkor nagyon rövid a határidő. - Mindezek, valamint az európai piaci folyamatok figyelembe vételével úgy vélik, mondta
Pintér István -, hogy a kontinensen nincs szükség még egy autóbuszgyárra.

A Rába-Volvo együttműködésben a Rába célja a teljes ellentételezésen túl, hogy meghatározó termékeit - futóműveket, valamint üléseket- beépítse a buszokba. A Volvo igényeihez szabott futómű kidolgozása azonban intenzív termékfejlesztési munkát igényel. Ez idő- és pénzigényes. A fejlesztés jelenleg a végső szakaszában van, ezt követően kezdődnek a tesztelések, vizsgálatok. Ezek egy részét a Volvónál végzik, ennek során minősíti a gyártó a beszállító termékét, és ennek eredményeként kerülhet majd magyar futómű a Volvo buszokba.

Hasonló eljárás vár a Rába üléseire, valamint azoknak a magyar beszállítóknak a termékeire, amelyek bejelentkeztek a meghirdetett programba. Pintér István hangsúlyozta, az általuk felépített rendszer akkor lesz hosszú távon fenntartható, ha minden részeleme működik, beleértve az évi 200-300 darabos megrendelés-állományt. Időközben körüljártuk a műhelyben álló csuklóst. Kerestük, vajon hol lehet az az alkatrész, amely idehaza készült. A budapesti forgalomba helyezésre váró 61 jármű esetében a Rába szakemberei Lengyelországban kapcsolódtak be a buszok szerelésébe. Az utastájékoztató és Futárrendszer elemeinek, valamint a fedélzeti elektronika telepítését, illetve a járművek vizsgáztatását pedig Magyarországon végezték - tudtuk meg. Ha kiteljesedik az együttműködés, a Volvók végső szerelési munkáit a Rába műhelyeiben végzik majd el.

Ezért kezdődött meg a magyar munkások képzése a Volvo lengyelországi üzemében. Az, hogy pontosan milyen munkafolyamatokat végeznek majd Magyarországon, mondta Pintér István, attól is függ, hogy a Volvo mennyi magyar beszállítótól fogad be alkatrészt. Ez a kiválasztás jelenleg is folyik. A csaknem 300 jelentkező vállalkozás csaknem 10 százalékával kezdődtek el a közvetlen egyeztetések. Velük egyenként tárgyalják meg, mely cég lehetnek a Rába, és mely közvetlenül a Volvo beszállítója. Pintér István emlékeztetett rá, hogy a megállapodás értelmében az idehaza forgalomba helyezett Volvo buszok értékével megegyező magyar beszállítói terméket fogad be a svéd gyártó. Vagyis a Volvók ha nem is közvetlenül, de közvetett módon magyar terméknek tekintendők, és a közpénzek 100 százaléka itthon hasznosul. Lesz, ahogy lesz, a Volvók mindenesetre már megérkeztek Győrbe.

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. 03. 24. számában