Miközben a Toyota RAV4 1994-es bemutatkozásával megteremtette az önhordó karosszériás szabadidőjárművek műfaját, amely a világ legtöbb piacán mára egyeduralkodóvá vált, ugyanakkor a klasszikus receptet követő, azaz alvázas SUV-ok szegmensét sem hanyagolta el a vállalat. 1984 óta két, mára ikonikussá vált típuscsalád szolgálta ki a robusztus mechanikájú nagyautóra vágyó ügyfeleket. Európában és a Közel-Keleten a Land Cruiser Prado, míg Észak- és Latin-Amerikában, valamint Délkelet-Ázsiában a 4Runner volt a márka jolly joker típusa.

A két típust a kezdetektől összekötötte a műszaki rokonság, és ez most sem változik. A hamarosan megjelenő, új generációs Toyota 4Runner ugyanúgy a Toyota Tacoma aktuális kiadására fog épülni, mint elődei. Ez pedig azt jelenti, hogy annak az egyre népesebb TNGA-F platformcsaládnak lesz a legfiatalabb sarja, amely számos egyéb típus (Land Cruiser 300, Tundra, Sequoia) mellett az aktuális Prado, a Land Cruiser 250-esnek is az alapját adja.

Ez a platform a klasszikus, masszív létravázak terhelhetőségét és kiemelkedő terepalkalmasságát kombinálja a modern személyautóktól megszokott digitális tartalmakkal és fejlett, villamosított hajtásláncokkal. Ez a kettőség a lehető legjobbat ígéri a 4Runner szempontjából, egy, a Toyota által kedvcsinálóként közzé tett, sokatmondó részletfotó alapján pedig messzemenő következtetéseket vonhatunk le arról, hogy mit is fog tudni a hatodik generációs modell.

Az például bizonyos, hogy a napokon belül debütáló újonc megőrzi elődeinek két meghatározó jellegzetességét: az oldalablakokhoz hasonlóan leengedhető hátsó szélvédőt, valamint a szögletes formavilágot. Az előbbi a külön felnyitható hátsó szélvédő alternatívája, amely nem csak a hatalmas csomagtérhez biztosít könnyű hozzáférést szűk helyen, de azt is lehetővé teszi, hogy a fiatalok ezen kilógatva szállítsák szörfdeszkájukat az óceánpartra – ennek persze utoljára a nyolcvanas években, Kaliforniában volt realitása, de a hangulattársítás a mai napig rendkívül erős érv a 4Runner mellett. A dobozos dizájnon pedig nem kell csodálkoznunk, hiszen a fent említett rokonmodellek mindegyike szögletesebb formát öltött, mind közvetlen elődje – ez egyébként ugyanaz a trend, aminek a jelenlegi RAV4 is köszönheti karakteres megjelenését.

A közzétett fotón jól látható a csomagtérajtó túlméretezett kilincsén elhelyezett két gomb, amivel a szélvédő kívülről is fel-le mozgatható, ám nem ez az egyetlen árulkodó részlet a fotón. Ha mélyebbre tekintünk, hatalmas, fekvő formátumú érintőképernyő uralja a vízszintes tájolású műszerfalat. Ez kétségtelenül ugyanaz a 14 colos infotainment monitor, amely a Land Cruisertől kezdve a Tacomában is megtalálható (az alapkiviteleken a kevésbé fotogén, 8 colos kijelzőkre számítunk), amely fejlett okostelefon-integrációt és online funkcionalitást kínál. Jól illeszkedne a 4Runner karakteréhez a Tacomában bemutatott, kiemelhető hangszórórendszer, ahogy a fejlett offroad-technológiáknak is valódi értelme lehet majd a masszív szabadidőjármű fedélzetén. A közúti használatot a harmadik generációs Toyota Safety Sense biztonsági csomag teheti stresszmentessé.

A legfontosabb újdonságra azonban a hajtásláncok terén számíthatunk. A 4Runner eddig alkalmazott benzinmotorja elpusztíthatatlan erőforrás hírében állt, a takarékosság azonban nem tartozott legfőbb erényei közé. Az új generáció megjelenésével azonban megnyílik az út a hibrid hajtáslánc bevezetése előtt: a 278 lóerős, 2,4 literes benzinmotor mellett minden bizonnyal felkerül a palettára az ugyanerre a blokkra épülő, 326 lóerős öntöltő hibrid egység. Sokszor elmondtuk, ám egyre kevésbé lehet mellőzni a lehetőséget: a Toyota észak-amerikai alvázas modellcsaládjainak hibridizációja megnyithatja az utat a modellek európai forgalmazása előtt. Mind közül a 4Runnernek volna a legtöbb esélye a boldogulásra ideát: a Highlandernél érdemben kisebb, komoly terepalkalmassággal bíró modell valós piaci rést fedhetne le – hibrid hajtással pedig a dízelmotor hiánya sem állna a siker útjába.