Az ellenőrzés során törvénytelenégre is fény derült. A gazdasági minisztérium a döntőbírósági eljárással kapcsolatos megbízási szerződésekben vállalt kifizetésekkel, meghaladta a törvényben előírt keretösszeget - írta lap. 
 Az újság részletesen taglalja a nemzetközi eljárás költségeit, amely szerint Horvátország 2014-ben 30,2 millió kunát, míg 2015-ben 48,4 millió kunát költött az eljárásra. Csak a horvát államot képviselő Squire Patton Boggs amerikai ügyvédi irodának 29,8 millió kunát fizetett a gazdasági tárca tavaly, az idén pedig további 2,5 millió dollárt. 

A Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), mert szerinte a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a magyar olajvállalt korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt Mol-befektetések a horvát olajfinomítókba és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. 
A perrel járó drága ügyvédi szolgáltatásokról és egyéb költségekről először Tomislav Karamarko, volt első miniszterelnök-helyettes tett említést az év elején. 
Luka Misetic, a Horvátországot képviselő amerikai ügyvédi csapat vezetője akkor nem volt hajlandó elárulni, mennyit fizet valójában a horvát állam, irodája szolgáltatásaiért, de felhívta a figyelmet az Allen and Overy amerikai ügyvédi iroda tanulmányára, amelyben 221 döntőbírósági eljárást elemeznek a szakemberek, és amely szerint egy ilyen eljárás ügyvédi költségei átlagosan 4,5 millió dollárba kerülnek. 
Mivel Horvátország és a magyar olajvállalat között két döntőbírósági eljárás is folyik, a tanulmány alapján ennek költségei 9 millió dollárba kerülnének, plusz a bírósági eljárás kiadásai, ami a két ügy esetében összesen 10,5 millió dollárt tenne ki - összesítette a lap, majd hozzátette, hogy a dolgok állása Horvátország esetében ugyanakkor mást mutat. Zágráb eddig több mint 16,8 millió dollárt költött a két döntőbírósági eljárásra, és még nem lehet tudni mikor lesz vége. 
Karamarko, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) volt elnöke mindvégig a döntőbírósági eljárás megszüntetése mellett érvelt Mol-INA-ügyben, és szerinte a horvát és a magyar félnek is el kellene állnia pertől. 
Figyelmeztetett, hogy a döntőbírósági eljárás sikertelen kimenetele esetén Horvátország milliárdnyi kunás kártérítést fizethet, és szerinte az sem jelentéktelen összeg, amit az állam az ügyvédekre és a perköltség kifizetésre különít el évente. 

A baloldali ellenzék és a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Híd is azzal vádolta meg Karamarkót, hogy nem a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, szerintük Horvátország semmiképpen sem állhat el a döntőbírósági eljárástól a Mol-INA-ügyben. 
Később az ellenzéki horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) bizalmatlansági indítványt nyújt Karamarko ellen, mert felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a Molt látta el tanácsokkal. 
Karamarko lemondott, nem sokkal később pedig a kormány is megbukott. 
Az INA 49,08 százaléka a Mol magyar olaj- és gázipari vállalaté, amely rendelkezik az olajtársaság irányítói jogaival is, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.

(MTI)