Több száz ideiglenes dolgozó vette fel a munkát a Toyota-csoporthoz tartozó Toyota Auto Body két gyártóüzemében. A munkások a Mitsubishi Heavy Industries és a Kawasaki Heavy Industries nagy nehézségekkel küzdő repülőgépgyártó ágazataiból érkeztek, egy példa értékű szolidaritási akció keretében.

Miután a Toyota Motor – az autóipar többi szereplőjéhez hasonlóan – tavaly késő tavasszal soha nem látott mértékű visszaesést szenvedett el, őszre sikeresen stabilizálta tevékenységeit. 2020 szeptemberében már 12 százalékkal több autót gyártott, mint egy évvel korábban. A vállalat több üzeme kénytelen szombatra is berendelni dolgozóit, hogy lépést tudjanak tartani a népszerű típusaik iránti hatalmas globális kereslettel.

Nem minden iparág volt azonban ilyen szerencsés. A nagy vesztesek között van a repülőgépgyártás, amelynek a kereskedelmi légi forgalom drasztikus visszaesése miatt rendkívüli bevételkieséssel és keresletcsökkenéssel kell szembe néznie.

A Nikkei beszámolója szerint a Mitsubishi Heavy Industries a nettó profit 77 százalékos (!) visszaesésével számol az idén március végén záruló pénzügyi évben. A cég alkalmazottak százait volt kénytelen átcsoportosítani vagy elbocsátani; hozzá hasonlóan számos japán nagyvállalatnak kellett kényszerrendelkezéseket hoznia a foglalkoztatás terén.

A Toyota-csoporthoz tartozó Toyota Auto Body ebben a szomorú helyzetben sietett az állás nélkül maradtak segítségére. A cég több száz dolgozót vett fel két karosszériagyártó üzemébe: ezeket az embereket a Land Cruisereket gyártó Yoshiwara-i, illetve az Alphard és Hiace kisbuszokat előállító Inabe-i gyárban, az összeszerelő soron foglalkoztatják. A konstrukció minden félnek előnyös, hiszen megoldást jelent a Toyotánál jelentkező, átmeneti munkaerőhiányra, továbbá elkerülhetővé teszi az érintett emberek végleges elbocsátását, fenntartva annak a lehetőségét, hogy a gazdaság talpra állását követően ezek az átcsoportosított dolgozók visszatérjenek eredeti munkakörükbe.

Az autóiparhoz hasonlóan más gazdasági ágazatokban, így a kiskereskedelemben dolgozók is segítő kezet nyújtottak a munka nélkül maradt japán dolgozóknak; az átcsoportosított munkaerő elszállásolásában pedig a hatalmas szabad kapacitással rendelkező szállodák, illetve légitársaságok segédkeznek.

Japánban hagyománya van ennek a munkaerőpiaci szolidaritásnak: hasonló program segítette a talpra állást az 1980-as években, a megerősödő jen miatt bekövetkezett recesszió során – ekkor elsősorban a hajó- és acélgyártó üzemek dolgozóit érintette a válság. Ezúttal a már említett repülőgépgyártás mellett a turizmus és az ehhez kapcsolódó gazdasági ágazatok vannak nehéz helyzetben.

Fotó: Toyota 

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!