Mintegy 400 ezer autót gyártanak jelenleg évente Magyarországon, ez a volumen a következő években megduplázódik. Az Audinál tavaly 173 ezer autó készült, 2027–28-ra elérik az évi 200 ezret. A kecskeméti Mercedes a következő időszakba megduplázza kapacitását. Az épülő debreceni BMW és a szegedi BYD várhatóan évente 200–200 ezer autót gyárt majd.

Már most korlátokba ütköznek a vasúti szállításnál

A győri Audinál törekednek a vasúti szállításra, de korlátokba ütköznek a vasúti rendezésnél, valamint a szállítási menetrendeknél is, nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Németországban is. Medgyasszay Gábor, az Audi Hungária Zrt. inbound logisztikai vezetője jelezte: elértek a határra, hiába szeretnének, az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem tudnak nagyobb forgalmat a vasútra terelni. A közúti szállításnál igyekeznek alternatív üzemanyagra átállni, de erre sincs megfelelő infrastruktúra, például LNG-töltőhálózat kamionoknak. A napi 400 kamionból egy irányban tudtak csak átállni LNG-re, azért, mert a magyar-szlovák határ szlovák oldalán van egy LNG-töltőállomás.

„Az épülő debreceni BMW-gyár is a vasúti szállítást preferálja, azonban az épülő autóipari és akkumulátorgyárak forgalma megoldhatatlan feladat elé állítja a magyar logisztikai infrastruktúrát, és egyelőre nem látszik ennek a problémának a megoldása” – hangsúlyozta Gyűrűs Bence, a debreceni BMW logisztikai partnercége, a DP World Hungary Logistics Kft. ügyvezető igazgatója. Ezen a helyzeten szerinte csak a V0 vasútvonal megépítése segít.

Az akkumulátorgyárak kapacitásigényéről csak sejtések vannak

A Magyarországra települő akkumulátorgyárak is jelentős fuvarozási forgalmat generálnak. A következő években felépülő gyárak fogják kiszolgálni az európai akkumulátorigények kétharmadát.

„A távol-keleti beruházók azonban egyelőre kevés információt adnak meg arról, milyen volumenű fuvarozási kapacitásra lesz igényük. Csak annyi biztos, hogy nekik is szükségük lesz alapanyagok beszállítására, valamint a kész akkumulátorok elszállítására belföldre és külföldre egyaránt” – mondta Homoki István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. mérnöki csoportvezetője. Debrecennél a BMW és a CATL-akkumulátorgyár is tervez a vasúttal mind a munkatársak közlekedésénél, mind az árufuvarozásnál, de az nagy kérdés, hogy ezt mekkora arányban tudják megvalósítani.

„Sürgősen fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát ahhoz, hogy legyen kapacitás az új autó- és akkumulátorgyárak áruszállítási igényének kiszolgálására. A fő fejlesztési fókusz a vasúthálózat azonnali bővítése és korszerűsítése kell legyen. A Budapestet elkerülő V0 vasútvonal építésének haladéktalan megkezdése és a lassújelek felszámolása különösen fontos ahhoz, hogy a környezetbarát intermodális fuvarozás minél nagyobb teret nyerjen, és ne az amúgy is túlterhelt közútjaink teherforgalma növekedjen tovább” – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára.

Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségéről

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Magyarországon az MLSZKSZ az egyetlen olyan szövetség, amely a komplett szolgáltatási láncot lefedi, a közúti, vízi, vasúti, légi fuvarozást, valamint a logisztikai szolgáltatói tevékenységet is beleértve. A szövetséget 2002-ben azért alapították, hogy megvalósítsák a logisztikai szolgáltató központok hatékony együttműködését, elősegítsék a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét, növeljék versenyképességüket és új üzleti lehetőségeket teremtsenek. A szövetségnek jelenleg 89 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1200 milliárd forintot.