A kevés jelentkező, illetve hiányos technikai készségek miatt a munkaadók 45 százaléka toborzási nehézségekkel küzd a Manpower Group 2014-es felmérése szerint. Magyari Andrea, az NNG emberi erőforrás (HR) igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szakemberhiány részben a kialakult sztereotípiákra vezethető vissza, az informatikus karriert lányok csak elenyésző számban választják, és a többség kevésbé tartja kreatív szakmának, pedig a programozás igényli az innovatív gondolkodást, problémamegoldást.

Hozzátette: a munkaerő-állomány bővülését segítheti, ha a felsőoktatási intézmények az alap tananyag mellett felkészítik diákjaikat a technológiai újdonságok által követelt folyamatos önfejlesztésre, valamint lehetőséget adnak naprakész tudás megszerzésére, akár cégek bevonásával.

A HR igazgató szerint a lányok – akár már 10-12 éves korban történő – bevonása kulcsfontosságú, ennek egyik példája a Skool-program, ami fiatal lányoknak az informatika világát mutatja be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott IT szakemberek havi bruttó átlagkeresete mintegy 450 ezer forint volt tavaly.

Ennek ellenére Magyari Andrea úgy véli, hogy a vonzó bérezés nem elég, a legtöbb informatikai pályán elhelyezkedő munkavállaló számára a szakmai kihívások, a szinte megoldhatatlan feladatok és a munkakörnyezet – mint az ergonomikus székek – a legfontosabb. A hazai GDP 10-12 százalékát adó információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) szektora a KSH adatai szerint az elmúlt években 4,5 százalékkal, a válság ellenére is bővült.