A Szeged-Rendező pályaudvar és Röszke országhatár közötti vasútvonal fejlesztésénél több mint 13 kilométer hosszan újult meg a vasúti pálya, és környezete. A szakaszon tavaly augusztus óta a tehervonatok közlekednek, november 28-tól pedig a személyforgalom is elindulhatott.

A menetidő Szeged és Szabadka között nagyjából másfél óra a határrendészeti vizsgálatokkal együtt. Az első vonat mindjárt hat-hét perces késéssel indult el Szegedről – lényegében Lázár János miatt. Az építési és közlekedési miniszter a MÁV vezérigazgatója, Pafféri Zoltán társaságában szállt vonatra, amiből komoly sajtóesemény kerekedett. Pláne úgy, hogy a politikus is beállt a sorba és maga vette meg vonatjegyét – készpénzért. (Interneten a Szeged-Szabadka jegy egy irányba 2356 forint.)

A késést természetesen a határon simán behozta a szerelvény, ott ugyanis fél órát hagytak az ellenőrzésre és a vámvizsgálatra a menetrend készítői. A vonat továbbindulása előtt Röszkén még körbe is tudtak nézni a politikusok és az újságírók, bár a sötétben sokat nem nagyon láttak.

Előtte a vonaton azonban mindent láttak, és ennek főleg a fotósok örültek. Azért az hálás, amikor a közlekedési miniszter jegyét érvényesíti a kalauz, vagy éppen a MÁV vezérigazgatójának okostelefonján „csippantják le” az utazási jogosultságot…

A miniszter amúgy is elvitte kissé a show-t, miközben állta az újságírók nem mindig kellemes kérdéseit. Ha valamire nem tudott válaszolni, mert az már nagyon szakmai volt, átpasszolta a lehetőséget Pafféri úrnak.

Lázár Jánosék már Szegeden is komoly médiaérdeklődés mellett szálltak fel a vonatra, de azigazán „kismiska” volt ahhoz képet, ahogy a palicsi vasútállomáson fogadták őket. Ott lépni sem lehetett a sok politikustól, úságírótól, fotóstól és egyéb dolgozó, ünneplő stb. embertől.

Ezen a sajtóeseményem részt vett Goran Vesic szerb közlekedési miniszter, valamit a már Szegeden vonatra szálló Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke is.

A vonat tehát nélkülük indult tovább Szabadkára, mi a szerelvényen maradtunk. Azt már az MTI-híréből tudtuk meg, hogy folytatódik a közös munka, és megépítik a Szabadka és Baja közötti vasutat is, Kelebiánál, valamint Hercegszántónál pedig újabb határátlépési pontokat biztosítanak.

Pásztor Bálint azt hangsúlyozta, hogy ennek a vasútvonalnak az újraindítása lehetővé teszi, "hogy Szabadkán, Palicson vagy Hajdújáráson lehessen élni, és Szegeden lehessen dolgozni, tanulni, ügyet intézni. És ez az út naponta kényelmesen, biztonságosan, gyorsan megtehető, és ugyanez mondható el azok szempontjából is, akik Magyarországon élnek".

Tény, az újraindult vonal érdemi segítséget ad a két ország között ingázó diákoknak és munkavállalóknak, és azoknak a családoknak, akik a határ túlsó felén élő szeretteikkel igyekeznek tartani a kapcsolatot.

Mint korábban megírtuk, a napi tíz járatból négyet magyar, hatot szerb Uzsgyi motorvonat szolgál ki, a menetidő Szeged és Szabadka között nagyjából másfél óra. Az első vonat Szegedről 5:19-kor indul és 7 órakor érkezik Szabadkára, Szabadkáról pedig 6:03-kor indul és 7:25-re érkezik Szegedre.

Röszke állomás teljesen átalakult, új akadálymentes magasperon épült, azokon új esőbeállókat létesítettek, továbbá az új utasforgalmi épület mellett tíz kerékpár tárolására alkalmas B+R és mozgáskorlátozott P+R parkolót is kialakítottak. Ezzel együtt a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztését szolgáló beruházás 2025-ben fejeződhet be teljesen.

E sorok írója, egészen Szabadkáig azon törte a fejét, miért Palicson szervezték a nemzetközi sajtóeseményt, ám erre megérkezéskor azonnal választ kapott. A vonat be sem ment a pályaudvarra, ami úgy festett, mintha bombatalálat érte volna. Óriási felújításban vannak, aluljáró készül, a síneket sok helyen felszedték, tempósan tereprendeznek, építkeznek. Ide nem lehet ünnepélyesen megérkezni, a meglehetősen sáros helyszínt is csak egy méretes gyalogos felüljárón keresztül tudták elhagyni az utasok.

Az idáig utazó – Palicsot kihagyó sajtómunkások – többsége vonat fordultával vissza is indult Szegedre, az Autószektornak nem volt ennyire sietős és csak a 13:37-kor induló szerb Uzsgyi motorvonattal ment haza. Az ideiglenes végállomás melletti konténerben többen is jegyet váltottak erre a vonatra, ami persze még így sem telt meg, a járat 20 utassal hagyta el Szabadkát.

A Szegedről 08:58-kor induló Dominik és Máté is a vonaton volt, a vásárhelyi Eötvösbe és a szegedi Kossuth Zsuzsába járó középiskolás diák szülői igazolással hagyta ki a tanítási napot. – Természetes, hogy az első nap kipróbáltam, az elmúlt három évben nagyon sokat fotóztam ezt a vonalat – mondta Máté.

Visszafelé minden megállóhelyen volt felszálló, köztük egy fiatalember, aki Röszkéig vett jegyet a kalauztól és 275 dinárt fizetett. A szerb vasúti munkavállalótól megtudtam, ő csak a határig, Röszkéig adhat el jegyet, messzebbre nem.

Ugyanő figyelmeztetett, hogy óvatosan fotózzak, mert nem biztos, hogy szabad képeket készíteni. Ezen elsőre elcsodálkoztam, mert Röszke már Magyarország, ugyanakkor egyfajta határ is, ami az ellenőrzést illeti. Régen biztosan tilos volt fotózni a határon, a mai szabályokat nem ismerem…

Egyébként 14:11-re ért a vonat Röszkére és 14:45-kor indult tovább. Bőven volt idő tehát a határellenőrzésre és a vámvizsgálatra, ami a hajnalitól eltérően kevésbé volt protokoll, de – ahogy kötöttpályás szakújságíró kollégám fogalmazott – hasonlóan megértőbb módban történt.

Ahogy Szabadka felé, úgy visszaútban is nagyon barátságosak, udvariasak voltak a határőrök és a rendőrök, nyugodt légkörben zajlott a határellenőrzés, senki nem sietett...

A vonaton levő 28 utas között ott volt a csak Röszkéig jegyet váltó fiatalember is, ő a már magyar kalauztól vásárolta meg a 450 forintért a jegyet Szegedig. Ahova egyébként 15:10-re, 8 perces késéssel érkezett meg az egy kerékpárt is szállító szerelvényt, lényegében teljesen normális körülmények között – csupán a városi tévé stábja várta és interjúvolta a megérkezőket.