BME-VIK: 25 év, 10 ezer hallgató

A Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Józsa János nyitotta meg az angol nyelven zajló konferenciát. Bevezetőjében felidézte egyik gyermekkori filmjét egy jövőbeli, nevezetesen 2018-as háztartási robotról, amely a Hilda névre hallgatott. A gépezet gyorsan betanulta a háztartási munkákat, emellett gazdájának minden teendőben igyekezett a segítségére lenni. Az öntanulási folyamat nem zárult hibátlanul, sajnos egy ölelés soha véget nem érőre sikerült, és a gazda megfulladt. Nos, a technológia fejlettsége, a mesterséges intelligencia és a határok kerültek a középpontba ennek mottójára.

Stuart Russel, a Kaliforniai Egyetem professzora egyszerre érdekes és humoros előadásában ismertette a mesterséges intelligenciájú gépek alapvető szerepét. Eszerint ezek a helyesen működő gépek problémát oldalnak meg és optimalizálják a folyamatokat. Ahhoz viszont, hogy jó döntéseket hozhassanak meg, szükség van valamilyen magatartási mintára (emberi), amelyből képesek következtetéseket levonni, és ezáltal később képesek lesznek lekezelni különböző szituációkat.

A világhálón több ezer kategóriában szerepelnek fotók. Mára robotok 2%-os hibahatáron belül meg tudják mondani pontosan, állat, növény, tájkép szerepel az adott fotón. De hiányzik a teljes nyelvértés, a tanulás tudással és a többszintű gondolkodás az absztrakció terén (utóbbira példa egy konferencián való részvétel, egy robot még nem keres magától repülőjáratot és hotelt egy meghívás elfogadásakor).

Általánosan igaz, hogy nem tudjuk a pontos dátumot, hogy mikor lesz áttörés ezen a téren. Tökéletes példa a tudományágak kiszámíthatatlanságára az 1933-as Lord Rutherford-féle nyilatkozat, amelyet egy nappal később Szilárd Leó megcáfolt. Az viszont kétségtelen, hogy a legprofibb sakkozókat már évek óta legyőző robotok (sőt, még bonyolultabb játékokban is világklasszisokat megverők) és a mesterséges intelligencia révén jobb döntések születhetnek különböző helyzetekben.

Továbbra se feledjük, gépeknek kell cselekedni a mi céljaink eléréséhez, nem gépeknek a saját céljaik eléréséhez. Vagyis a facebook robotjainak saját nyelven történő, külső világot kizáró kommunikációja veszélyes. A tanulási folyamatban döntő a mintául szolgáló emberi magatartás és a biztos alapkategóriák, amelyek mellé számtalan „nem tudom” társul majd. De a kifinomult és megbízható gondolkodásnak ez a záloga. És ne feledjünk egy ’60-as évekbeli bölcsességet: nem árt, ha egy gépet ki tudunk húzni a konnektorból, úgy nyugodtabban alszik az ember.

Palkovics László államtitkár az önvezető járművek tervezéséről és a zalaegerszegi tesztpályáról szolgált érdekességekkel. Később a Continentalnál, az Almotive-nál és a Bosch-nál alkalmazott Mi megoldásokról és önvezető autókról hallhattunk bővebben. Folytatás a második részben!