Bár korábban már döntés született arról, hogy megszüntetik az óraátállítást az Európai Unióban, egyelőre marad a tekergetés. Múlt vasárnap is egy órával előrébb állítottuk az órákat, az átállást pedig rengeteg ember megszenvedi. 

Annak idején azzal indokolták a nyári időszámítás bevezetését, hogy így jelentős mennyiségű elektromos áramot lehet megtakarítani. Tény, hogy az elmúlt időszakban egekbe szökött energiaköltségek árnyékában ez ismét vonzó megoldásnak tűnhet, de több kutatás arra jutott, hogy korántsem annyira nagy a megspórolt energia mennyisége. És akkor azt még nem vettük figyelembe, hogy az óraátállításnak számos káros hatása van az emberi szervezetre, az egészségünkre. 

Felborul az alvásritmus

A tavaszi óraátállítás után reggel egy órával kevesebbet aludhattunk, és reggel egy kicsit sötétebb van, amikor felkelünk. Este viszont tovább van világos, több időt lehetünk odakint a szabadban. Az óraátállítás a legnagyobb gondot azoknak az embereknek okozza, akik pontos napirend szerint élnek. Aki mindennap ugyanakkor fekszik le, és reggel is ugyanabban a megszokott időben kel fel, annak át kell állnia egy új napirendre. Ehhez időre van szükség, és az átállás során sérülékenyebbek vagyunk.

A fáradtság miatt nehezebb koncentrálni is

A biológiai óránk rendkívül finom műszer, érzékenyen reagál a változásokra, az óraátállítás pedig kibillenti az egyensúlyából, felborul az alvásritmusunk. A mindennapokban ez úgy jelentkezik, hogy fáradékonyabbak leszünk, könnyen lankad a figyelmünk, nehezebben tudunk koncentrálni. Mindezeken túl egyes kutatások arra jutottak, az óratekergetés miatt több a munkahelyi sérülés, gyakoribb a szívinfarktus és az agyvérzés száma, hatással lehet a depressziós megbetegedésekre, valamint a kialvatlanság egy sor betegség kockázatát növeli.

Óraátállítás után több a baleset 

Az óraátállítás azonban nem csak a szervezetünkre van jelentős hatással, a fáradtság, levertség és a rosszabb koncentráció a közlekedésben is komoly következményekkel járhat, ezért az óraátállítást követő napokban-hetekben sajnos sokkal több közúti baleset történik. 

Az Egyesült Államokban megvizsgálták 20 év autóbaleseteit 1996 és 2017 között, és arra jutottak, hogy a nyári időszámításra való átállás utáni egy hétben 6 százalékkal nőtt a halálos közúti balesetek száma. Ennek az a magyarázata, hogy az egyórás „veszteség” miatt az emberek egyfajta jetlaget tapasztalnak, és a tünetek akár két hétig eltarthatnak. 

Az átállás után több a közlekedési baleset

Az alváshiány megterheli a szervezetet, ami a volán mögött azzal jár, hogy nagyobb eséllyel hozunk rossz döntéseket. A biztonságos közlekedést befolyásolja az is, hogy reggelente később világosodik. Jó hír viszont, hogy az egy hétig tartó emelkedés után csökkent a balesetszám; az őszi óraátállítást követően pedig nem tapasztalták ezt a jelenséget, vagyis utána nem emelkedett a közúti balesetek száma. 

Az Egyesült Királyságban három év baleseti adatait elemezve az derült ki, hogy az óraátállítást követő hónapban 10 százalékkal megnő az autóbalesetek száma. Még nagyobb a kockázat, ha valaki a legnagyobb forgalom idején, délután 5 és 8 óra között ül autóba, ilyenkor 30 százalékkal nagyobb esély van arra, hogy balesetet szenvedjünk.

A vadgázolást is befolyásolja

Az óraátállításnak közvetetten még a vadállatokra is van hatása. Egy kutatás szerint ősszel, amikor visszaállunk a téli időszámításra, 16 százalékkal több szarvast és őzet gázolnak el az Egyesült Államok útjain az átállás utáni hétben. Ezek a balesetek október végén és novemberben a legsúlyosabbak, mivel kevesebb a napfény, rosszabbak a látási viszonyok, és ilyenkor van a szarvasok párzási időszaka is, így sokkal gyakrabban vannak mozgásban. 

A kutatók mintegy egymillió, 1994 és 2021 között történt szarvas-jármű ütközést vizsgáltak. Számításaik szerint ha Amerikában véglegesen átállnának a nyári időszámításra, az évente 1,7 százalékkal csökkentené a vadgázolásos balesetek számát, több mint kétezer sérülést, 33 halálesetet és 1,2 milliárd dollár kárt lehetne megelőzni.

Megelőzés és praktikák

Mit tegyünk annak érdekében, hogy elkerüljük az óraátállítás miatti baleseteket? Figyeljünk oda, hogy valóban pihentető és elegendő, minőségi alvásunk legyen. Mozogjunk többet, mert a testi aktivás hatására jobbat alszunk, de arra figyeljünk, hogy lefekvés előtt legalább 1-1,5 órával már ne végezzünk testmozgást. A megfelelő étkezéssel, banán, zab, barna rizs, kukorica, gyömbér és paradicsom fogyasztásával is segíthetjük az alvásunkat. Sofőrként legyünk ezekben a napokban különösen óvatosak, ha azt érezzük, hogy az álmosság ránk telepszik, inkább álljunk félre pihenni, mert fáradtan életveszélyes autót vezetni. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!