Jelentsük ki, hogy a vészhelyzet időszak alatt a gépjárművezetőknek nem lett röntgen szeme, nem lettek „sentinel”-ek, akik innentől kezdve a járműveik minden műszaki változását egyből észreveszik. Sokan gondolják azt, hogy a műszaki vizsgák időszakossága gazdasági alapokon lett megállapítva, és nélkülözött minden szakmai szempontot, így átlagban egy személygépkocsira vetítve 2 év, vagy 2 év+180 nap oly mindegy!? Ez egyrészt nem így van, másrészt a járművek életkora, futásteljesítménye, állapota – akár állásában is! – indokolja a szakemberek általi felügyeletet.

Előzzük meg a baleseteket. Fotóillusztráció: police.hu

A KRESZ egyértelműen fogalmaz, és ezt senki nem is írta/írja felül, mikor nem csak elvárja, hanem konzekvensen előírja - ha nyomatékosítani akarjuk, akkor megköveteli -, hogy a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Tegyük a szívünkre a kezünket, és mondjuk ki, hogy senki se úgy indul reggel a járművével, hogy átnézi pl. a teljes alját, a futómű felfüggesztéseket stb., tehát mindazon közlekedésbiztonsági elemeket, melyek meghibásodása felülír mindenfajta 180 napos türelmi határidőt.

És csak egy mondat a felelősséggel kapcsolatban: folyamatosan változik az időjárás akár az évszakokon belül, akár azok között, így tudatos, szakszerű időszakos műszaki felülvizsgálat hiányában a bevállalt kockázat tényleg vetekszik a címben szereplő „orosz-rulett”-el.

Tehát ennek tudatában induljanak útnak, és mellőzzék az elmaradt időszakos vizsgákat! - olvasható a közleményben.