Fürjes Balázs elmondta, hogy a kormány gyakorlatias megoldásokat keres, amikor folyamatosan fejleszti Budapestet.

"Egyszerű céljaink vannak: jobb tömegközlekedés, kevesebb dugó, tisztább levegő, klímabarát városi környezet. Kulcs a tömegközlekedés, a közösségi közlekedés fejlesztése. Ebben az a célunk, hogy az utazók gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb átszállással érjenek célba. Ma Budapest közlekedésének igazi kihívása, hogy az elővárosokból és a külső kerületekből naponta egymillióan jönnek befelé dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni, és több mint kétharmaduk autóval érkezik" - közölte.

"Budapest nem csak a belvárosból áll. Budapest minden városrésze, minden elővárosa és minden polgára egyenrangú. A külső kerületek és az agglomeráció lakóit is megilleti a jó közlekedés, a jó életkörülmények" - mondta.

Három feladat van Fürjes Balázs szerint: jobb tömegközlekedési összeköttetés, ezt a HÉV-ek felújítása és az elővárosi vasút fejlesztése valósítja meg.

A belvárost kikerülő közvetlen kapcsolatok, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, például a Galvani hídé. Végül pedig a külső közlekedési csomópontokon nagykapacitású parkolók autóknak és kerékpároknak, hogy autóból a jobb minőségű vasútra, HÉV-re, metróra, villamosra ülhessenek a közlekedők - fogalmazott Fürjes Balázs.

Elmondta, hogy részletes tanulmányt készített az elmúlt hónapokban a budapesti agglomeráció állomásainak megközelítéséhez szükséges P+R és B+R fejlesztési stratégiájáról a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK).

Az államtitkár hangsúlyozta: a fővárosba vezető összes vasúti és HÉV-vonal valamennyi érintett agglomerációs állomásán és megállóhelyén, 108 településen összesen 171 helyszínen vizsgálta meg a BFK, hogy mennyi a jelenlegi kapacitás, mennyire lenne igény most és a számítások szerint a jövőben hogyan fog növekedni a forgalom.

Sok helyen a pillanatnyi férőhelyszám többszöröse is megtelne. Ezt nemcsak az mutatja, hogy néhol korán reggel elfogynak a helyek, hanem az is, hogy a füvön vagy nem hivatalos parkolókban is otthagyják az autójukat az ingázók - fejtette ki Fürjes Balázs.

Márpedig tenni kell az agglomerációból nap mint nap Budapestre zúduló autóáradat mérséklésére - hangsúlyozta, érzékeltetve, hogy ma három ingázóból kettő személyautóval megy a fővárosba.

"Mindenki egyetért abban, hogy új egyensúlyra van szükség Budapest és agglomerációjának közlekedésében. Ma ebben léptünk előre. A kormány döntött, hogy megindítja összesen ötezer autós és kerékpáros parkoló, úgynevezett P+R és B+R parkoló tervezését külvárosi, elővárosi vasútállomásokon, tömegközlekedési megállóknál. A tömegközlekedés egyidejű fejlesztésével az a célunk, hogy naponta önként, nem kényszerből több tízezren válasszák majd a közösségi közlekedést az autózás helyett. A kormány az ötezer parkoló létesítéséhez szükséges felmérésekre, tervezésre és engedélyezésre bő hétszázmillió forintot biztosít" - mondta Fürjes Balázs.

Az államtitkár azt is bejelentette, hogy a munka részeként a Budapest Fejlesztési Központ megalkot egy budapesti agglomerációs kerékpárhálózat-fejlesztési stratégiát is. Ebben fel kell vázolni egy olyan összefüggő kerékpáros hálózatot, amely nemcsak a vasúti megállók elérését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a Budapest-körüli településekről közvetlenül is el lehessen érni a fővárosi célpontokat.

Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója elmondta: a kormányhatározat hét vasútvonal - az 1-es hegyeshalmi, a 30a székesfehérvári, a 70-es váci, a 71-es veresegyházi, a 100a ceglédi, a 120a újszászi, a 150-es kunszentmiklósi vonalak - elővárosi szakaszait érinti, ezek vasútállomásai és megállói közül várhatóan több mint negyven helyszínen készülnek el a parkolók megépítéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek 2022-ig. Kiemelte: a vonalak mentén az intézkedések hatására összességében megduplázódhatnak a parkolóhelyek.