A New Horizont, amely először veszi közelről "szemügyre" a Plútót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt, és a tervek szerint 5 milliárd kilométer megtétele után július 14-én kerül a legkisebb távolságra a Plutótól, amikor csupán 12 500 kilométer választja majd el a jeges égitest felszínétől.

Szombaton egy ismeretlen műszaki hiba lépett fel, amely miatt az űrszonda tartalék számítógépre kapcsolt, ez 81 perces kiesést jelentett a rádió-összeköttetésben a földi irányítókkal a Johns Hopkins Egyetem kísérleti fizikai laboratóriumában a marylandi Laurelben. – Egy, de akár néhány nap kell ahhoz, hogy az űrszonda ismét gőzerővel működjön. A New Horizont átmenetileg nem képes arra, hogy tudományos adatokat gyűjtsön – közölte a NASA.

A munkát nehezíti az, hogy 4 és félórába telik, amíg a jelcsomagok elérik az űrszondát, amely mintegy 5 milliárd kilométerre van a Földtől. A Pluto gravitációja annyira gyenge, hogy az űrszondának hatalmas mennyiségű üzemanyagot kell majd felhasználnia ahhoz, hogy lefékezzen, amikor a törpebolygó közelébe ér és a Plutó körüli pályára álljon.

Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetéseként. A 700 millió dolláros projekt keretében a New Horizont lesz az első űrszonda, amely közelről vizsgálhatja a Plútót és holdjait, valamint a Kuiper-öv egy-két objektumát, mielőtt elhagyná a Naprendszert.

Kilenc évig tartó útjának nagy részét hibernációban töltötte, januárban ébresztették fel a NASA tudósai, és akkor látott hozzá a tudományos adatok gyűjtéséhez. Az űrszonda energiaellátását radioizotópos termoelektromos generátor biztosítja, hét műszere segítségével nagyfelbontású felvételeket készít, a törpebolygó és holdjai összetételét elemzi, a napszelet és a mágneses mezőket vizsgálja, tanulmányozza a Plútó légkörét, valamint pormintákat vesz.

A küldetés hozzájárulhat központi csillagunk és planétái születési titkainak megismeréséhez is, hiszen a Kuiper-öv a Naprendszer képződésének törmelékét "tartalmazza".