Igazi világújdonságként jelent meg a Bécsi Autókiállításon a világ első mechanikus négykerékhajtású és négykerékkormányzású benzinmotoros közúti járműve, melyet a győri gyár szakemberei készítették el 1905-ben. A trénvontatót Ludwig. v. Tlaskal mérnök-százados tervezte.

Győrben készült a világ első mechanikus négykerékhajtású és négykerékkormányzású benzinmotorosa Forrás: Rába

A truck, vagyis a traktor később is fontos termék maradt Győrben, ahol kisebb nagyobb szünetekkel készültek mezőgazdasági és katonai célú vontatók.

Több mint évszázada indult a hazai mezőgazdasági gépgyártás: az 1914-ben bemutatott első magyar erőgép a német Hanomag W. D. licence alapján készült a győri Magyar Vagon és Gépgyárban.

A K-1 és K-11 típusú motoros eke tíz óra alatt 7-8,5 katasztrális holdat tudott felszántani.

Az első világháború után megnőtt az igény a kis traktorokra, ezért a győriek 1930-ban bemutatták a kéthengeres, négyütemű motoros - benzinnel, vagy petróleummal működő - kilencszáz kilogrammos Rába 15-öst. Kedvező ára ellenére nem lett sikeres a típus, mert csak egy előremeneti sebességfokozata volt és nem tudott vontatni.

A hibákat orvosolták az utódban : a 1924-es Rába Mindenes kistraktor 25 lóerős motorjának teljesítményét már négyfokozatú sebességváltó továbbította a kerekekhez. A Mindenes forgalmazása 1930-ban indult, de 1944-ig csak 250 készült Győrben, a felfutó katonai megrendeléseket miatt.

Győri traktor    Fotó: Boros Jenő

A két világháború közötti korszak legkiemelkedőbb fejlesztése a Winkler Dezső tervei alapján 1938-ra elkészült Rába Botond, mely még a németek szerint is a korszak legjobb terepjárója volt.

Darányi Kálmán miniszterelnök 1 milliárd pengős honvédelmi felkészülési programot jelentett be Győri Programjában. A sikeres RÁBA AFI bázisán Winkler Dezső irányításával megszületett a Botond. Gyártását hat magyar gyár kooperációjában, győri irányítással szervezték meg. 1939 július 1–én leszállították az első 150 db Botond terepjárót, a teljes mennyiséget, vagyis 1402 db-ot 1940. június 30-ig gyártották le.

Rába Botond katonai terepjáró     Fotó: Boros Jenő

Győrben Turánok harckocsik is készültek készültek, ezek munkaerőigénye és anyagszükséglete hét Rába Special teherkocsiéval egyezett meg.

A háború utáni szovjet fennhatóság, majd államosítás idején a járműgyártás élvezett prioritást, negyedszázaddal később a mezőgazdaság növekvő gépigényének kielégítésére ismét felkerült a győri terméklistára a traktor.

Közben az erőgép tapasztalatokra építve az 1960-as években a vállalat páncélozott harcjárműveket (PSZH és a FUG) gyártott. Ezután központi utasításra a Rába is csatlakozott a KGST közúti jármű programjához, melynek keretében elsősorban nagy teherbírású futóművek és az MAN licenc alapján készülő nagy teljesítményű dízelmotorok gyártására fókuszált. Nagyberuházások keretében 1967-ben a nagy sorozatú futóműgyártás beindításához új üzemcsarnok épült, majd 1969-ben átadták a motorgyárat.

Rába páncélozott jármű  Fotó: Boros Jenő

Még ebben az évben a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállították a Rába teherautókat, majd miután a Rába futóművek megjelentek az amerikai piacon, bemutatták a Rába Steiger erőgépeket,

Az elöregedett Csepel motoros Dutra traktorok helyett 1974-ben megjelentek a nagy teljesítményű Rába-Steiger traktorok, az amerikai erőgép licencdíjáért a Rába futóművekkel

fizetett, így az évtized végére az észak-amerikai piac meghatározó exportőrré vált első és hajtott hátsó tehergépkocsi, valamint pótkocsi futóműveivel.

Steiger-korszak

1974-ben az amerikai Steiger Cougar kooperációval indult az újabb traktorprogram, az első öt gép december 18-án készült el. A Rába-Steiger 245-es próbaszéria után egy évvel Kispestre költöztették a termelést, így a szériadarabok már a Vörös Csillag Traktorgyárban készültek. 1977-től a négy-kerékhajtású a Rába-Steiger 180-asból a budapesti telephelyen másfél év alatt 605-et gyártottak. Ugyanebben az évben bemutatták a 17 tonnás és 490 lóerős teljesítményű (kétmotoros) Rába-500-as prototípusát.

IH kapcsolat

A kispesti Vörös Csillagtraktorgyár után 1978-ban a Rábához csatolták a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat, ahol az amerikai International Harvester együttműködésével kiegészítő eszközök készültek nagy teljesítményű erőgépekhez.

1979-ben megjelent a földeken a Rába-Steiger 250 és 360 lóerős változata, ezeket először csak a Rábánál, később Kispesten is gyártották, de nem sokáig, mert 1982 nyarán a teljes traktorgyártás Győrbe került, ahol évi 100-200 darab Rába-Steiger készült, döntően a hazai piacra.

Rába gépek a gödöllői gépgyüjteményben Fotó: Boros Jenő

Gép a kisgazdáknak

Győrben, 1984-ben három prototípus készült D11 TL motorral és elindult a Rába-15 kistraktor gyártása: a kisgazdaságoknak fejlesztett modellből több ezer készült. Közben bemutatták a magyar formatervezésű háromszáz lóerős Rába 300-ast, melyből 1987-ig csak tizenkettő készült.

1990 végén leálltak, majd három évvel később újraindították a Rába Steiger 250-es traktorok gyártását, ezekből 1996-ban harminc, 1997-ben 35, 1998-ban 20, 1999-ben pedig 5 készült, miközben 320 lóerős típussal bővült a termékválaszték, majd 2002-ben végleg befejezték Győrben a traktorgyártást.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!