Pár éve merész újdonságnak számított, ma a felvilágosult ügyfélkör egyenesen elvárja, hogy az autógyártók minél szélesebb körben alkalmazzanak újrahasznosításból származó anyagokat a járművekben. Ez persze nem csak a piac igényeivel vág egybe: a termékek egész élettartamára vetített szénlábnyom csökkentése alapvető célkitűzéssé vált az autóiparban, a másodlagos nyersanyagok alkalmazása pedig több szinten is segít teljesíteni a vállalásokat. Egyrészt felhasználásukkal csökkenthető a természetet terhelő szemét mennyisége, másrészt rendszerint kevesebb erőforrás (energia, víz stb.) felhasználásával jár a hulladékok visszaforgatása, mint a primer kárpitok, burkolatok és egyéb műanyagok előállítása.

Van ugyanakkor egy fontos szempont, ami alapvetően befolyásolja az újrahasznosítás környezeti hatásfokát: nem mindegy, hogy az összegyűjtött, szortírozott, újrahasznosításra előkészített hulladéknak mekkora utat kell megtennie, amíg a gyártási folyamat egyes fázisain át eljut a végfelhasználás helyszínére.

A Toyota legnagyobb belföldi üzemében, a taharai gyárban ezért rövidre zárták a kört: házon belüli gyűjtőállomást létesítettek, ahol mintegy 8000 dolgozó adhatja le a munkahelyen, illetve otthon keletkezett műanyaghulladékot. A PET-palackokat mosva, szortírozva, bedobozolva juttatják el a feldolgozási pontra, ahonnan kisvártatva vissza is érkezik Taharába ugyanaz a műanyag – immár újrahasznosított szövetanyag formájában, amelyet a Land Cruiser 250 üléseinek kárpitozásánál használnak fel.

Ez a világelső kezdeményezés nem csupán energiahatékonyságával tűnik ki, hanem egyben a körforgásos gazdaság eszményét is erősíti a program résztvevőiben, így hosszú távon az egész társadalom javára válik. A Toyota bízik benne, hogy mint annyi minden más területen, ebben is jó példával járhat elől, és egyre több autóipari szereplő követi majd őket, közvetlenül becsatlakozva az anyagok fenntartható körforgásába.

Fotók: Toyota, YouTube