Sok más műszaki csodához hasonlóan a csuklós autóbuszt is a kényszer szülte, méghozzá a súlyos munkaerőhiány, amivel már 65 évvel ezelőtt is szembesült több közlekedési vállalat.

Jegyvizsgáló hölgy a 620-as Ikarus lépcsőjén   Forrás: Fortepan

Napjainkban leginkább buszvezetőkből és szerelőből van hiány, az 1960-as években kalauzból volt kevés. A buszok rázós hátsó fertályában kellett ellenőrizniük, vagy a hátsó ajtón felszálló utasoknak menetjegyet eladniuk a többségében női kalauzok, akiknek a végállomásokon sem maradt sok pihenőidejük, hiszen a vállalati szabályzat szerint az ő dolguk volt a takarítás.

Nem volt népszerű szakma, nem véletlenül jelentkeztek kevesen, pláne a vidéki járatokra, ami jóval hosszabb és strapás munkaidőt jelentett. Nem véletlenül, hiszen sok feladatuk volt, különösen a távolsági járatokon, ahol a kalauzoknak nemcsak a jegyeket kellett árulniuk és a bérleteket ellenőrizniük.

Pótkocsis MÁBVAUT busz Esztergomban,1960-ban Forrás: fortepan_259480UWM Libraries

A MÁVAUT, majd az utódvállalat Volántröszt közlekedési társaság ötszáz oldalas kézikönyve szerint a jegyvizsgálónak folyamatosan felügyelni kellett a tisztaságra és ha nem volt éppen takarítószemélyzet a végállomásokon, akkor a kalauznak kellett felsöpörnie a padlózatot és a lépcsőket.

„A szolgálat ideje alatt – ha szükséges, naponta többször is - ki kell az autóbusz utasterét söpörni, az ülésekről a port le kell törölni, a hamutartót ki kell üríteni és az ablakokat le kell tisztítani.”

A kézikönyv szerint a kalauz felelt azért is, hogy a kilincsek és fogantyúk is csillogjanak.

A jegyvizsgálók nem fogadhatták el borravalót és a szeszes italkínálást is el kellett utasítaniuk, miközben az utasoknak ez nem volt tiltott, sőt, a az 1960-as években a távolsági járatokon még dohányozhattak is.

Kalauzok a Móricz Zsigmond körtéren Forrás: Fortepan/Belházy Miklós

Igaz, akkoriban kalauznak lenni szerény, de biztos megélhetést jelentett, előnye volt még a minden családtagnak járó ingyenes utazási bérlet. Ám az 1960-as években ezzel együtt sem volt csábító szakma, hiszen a menetrendhez igazodó életmód, a reggeli és délutáni csúcsforgalom miatt szétbontott több műszak sem volt vonzó. Ráadásul a buszok pótkocsija is jobban rázta a hátul ülő kalauzt.

Utasszállító pótkocsi  Forrás: Fortepan/Farnady Zsolt

Nem véletlen, hogy egyre kritikusabb lett a hiány a tömegközlekedésben, pedig a vidéki dolgozóknak ingyen munkásszállás és étkezés is járt.

Márpedig az egyre gyarapodó járműparkhoz egyre több járművezetőre és jegyvizsgálóra volt szükség. A forgalomnövekedés miatt pótkocsikat kapcsoltak a buszokhoz és trolikhoz, ám ez csak a sofőrhiányt enyhítette, a kalauzokét nem.

Erre született a csuklósítás ötlete, mely a német és észak-amerikai tömegközlekedésben már bevált.

Az első próbálkozások

A Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) 1960-ban határozott a pótkocsis szerelvények folyamatos kiváltásáról és helyettük nagyobb befogadóképességű csuklós buszok építéséről. Az ötlet mellett szólt a forgalmi személyzet létszámhiányának enyhítése és a költségek csökkentése is. Igazolta ezt a gyakorlat, mert 1962-ben a csuklós buszok egy kocsi-kilométerre jutó üzemanyag-költsége 8,53 forint volt, miközben a hasonló kapacitású pótkocsis szerelvényeké 9,44 forint.

Kiselejtezett darabokból készült az első csuklós    Forrás: LSB

Az első hazai csuklós buszt Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla mérnök tervezte a FAÜ megrendelésére. A prototípus 1960 tavaszán készült el és novemberben 5-én állt forgalomba. A vontatót egy Ikarus 60-asból, vonatott részt kiselejtezett TR5-ös buszból építették át. A Csepel D 614-es dízelmotoros, 15 méter hosszú, valamint három ajtós járműszerelvény kétszáz utast szállíthatott, ami hetvennel több, mint a pótkocsi típus befogadóképessége. Az is előny volt, hogy a hátsó ajtónál kialakított egyetlen kalauz pult-ülés nem zavarta az utasáramlást.

A kedvező tapasztalatok után FAÜ telephelyen külön sort alakítottak ki a csuklós buszok sorozatgyártására, a vonató kocsirészt nagyjavításra váró Ikarus 60-as autóbuszokból, az utánfutó részt leselejtezett, vagy karambolos TR 5-ösökből és 60-asok karosszéria-vázaiból alakították ki.

Jubileumi csuklós az Andor utca telepen     Forrás: Fortepan

1967-ig 319 csuklós buszt és 54 csuklós trolit raktak össze a FAÜ telephelyén, ahol Ikarus 620-asokból készült további két próbacsuklós, az egyik négytengelyes változatban.

A 180-as csuklós hátsó részében ült a kalauz   Forrás: LSB

A csuklósokból Budapest mellett jutott a szegedi Autóbusz-közlekedési Vállalatnak (AKÖV) és a Pécsi Közlekedési Vállalatnak is. A Budapesti Nemzetközi Vásáron 1961-ben bemutatott 180-as csuklósból három évvel később az Ikarus tízet szállított a FAÜ-nek, majd 1972-ig további 145-öt a BKV-nak.

Az 1970-ben bemutatott Ikarus 280-as csuklós buszból több mint hetvenezer készült Mátyásföldön és Székesfehérváron.

Csuklós 280-as és szoló 260-as prototípus   Forrás: LSB

Ezek megjelenése is felgyorsította a személyzet csökkentését, a táskás, sípos kalauzok már korábban eltűntek a tömegközlekedési járművekről.

Budapesten, egy 12-es jelzésű csuklós buszon 1972. június 30-án ért véget egy korszak, másnap már kalauz nélkül, KN táblával közlekedtek a Budapesti Közlekedés Vállalat járművei.

KN-tábla a 6-os villamoson    Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

Az új rendszerben az 1 forintos halványsárga menetjegy a villamosra, metróra és trolira, az 1 forint 50 filléres halványkék jegy pedig az autóbuszra volt érvényes. Az új jegyeket az első héten több száz mozgóárusnál, városszerte további kétezer állandó helyen lehetett megvásárolni, trafikokban, pályaudvarokon, HÉV-pénztárakban, távolsági buszok végállomásain és a szolgálatot teljesítő kocsikísérőknél.

Kalauzok napjainkban is szolgának a MÁV vonalain, de hosszabb a vonatokról is eltűnnek.

Sípolás figyelmeztet az indulásra   Forrás: Fortepan/Prohászka Imre

A kalauz szakma hivatalos besorolása

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08)

5231 Kalauz, menetjegyellenőr

A jegyeket ellenőrzik és kiadják, ügyelnek az utasok biztonságára, közforgalmú közúti és vasúti személyszállító járműveken és egyéb tömegközlekedési eszközökön.

Feladatai:

jegyek, bérletek, utazási kedvezményre jogosító igazolványok érvényességének ellenőrzése;

jegyek, menet- és pótjegyek kiadása;

a szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevők kiszűrése, adataik rögzítése, az eset dokumentálása;

a fizetendő díj, menetdíj és pótdíj megállapítása, kirovása illetve beszedése;

jegyzőkönyv készítése, elszámolás a bevétellel, az ellenőrzésekkel kapcsolatos nyomtatványok kiállítása;

felvilágosítás menetrenddel, átszállással kapcsolatban;

az utasok biztonságos fel- és leszállásának biztosítása;

légkondicionálás, fűtés, világítás szabályozása;

vasúti hálókocsik felügyelete, ágyneműk kiosztása;

baleset esetén vagy vészhelyzetben intézkedés.

Jellemző munkakörök:

BKV ellenőr

Főkalauz

Hálókocsi-kalauz

Jegyellenőr (közlekedés)

Jegykezelő (közlekedés)

Jegyvizsgáló (közlekedés)

MÁV jegyvizsgáló

Menetjegyellenőr

Vasúti jegyvizsgáló (vezető jegyvizsgáló)

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!