A Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on működő Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjában fogadta a középiskolák vezetőit, többek között Győrből, Zalaegerszegről, Kaposvárról, Szombathelyről és Sárvárról, hogy az intézmény technológiai hagyományaihoz méltó, innovatív környezetben mutassa be képzési kínálatát és azokat a kutatás-fejlesztési területeket, amelyekbe a leendő hallgatók is bekapcsolódhatnak egyetemi éveik alatt.

Prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 

„Mivel a Széchenyi a régió meghatározó egyeteme, fontosnak tartottuk, hogy a középiskolák számára részletesen is bemutassuk fejlődésünk irányait” – fogalmazott prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az intézmény kiemelt fejlesztési területei között említette a járműipar és a telekommunikáció mellett a fenntartható energiamenedzsmentet, a mezőgazdaság, valamint az egészségügy területét is, a közös kapocsként pedig a technológiai tudást jelölte meg. „Mosonmagyaróváron például olyan agrártechnológiai képzést tudunk megvalósítani, amely a mezőgazdaság legújabb kihívásaira kínál válaszokat. Ilyen a dróntechnológia, a precíziós eszközök használata. Ugyanez a technológiai megközelítés igaz többek közt az egészségtudomány területére is” – részletezte.

A kuratórium elnöke bemutatta az egyetem struktúraváltását, szervezeti felépítését, valamint azokat a szinergiákat, amelyek fontos eleme az oktatás, a kutatás, az ipar és a térségfejlesztés. Az egyetem győri, zalaegerszegi, mosonmagyaróvári és budapesti képzési helyszínein túl olyan jelentős, a technológiai fejlődést elősegítő tagjai vannak, mint a ZalaZONE tesztpálya, a Technológiai Transzfer Intézet vagy a HUMDA Zrt.

„Bár fiatal egyetem vagyunk, ma már a Széchenyi a hetedik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény Magyarországon. Ezt tovább erősítik az idei felvételi jelentkezések adatai, hiszen az első helyen mintegy negyven százalékkal többen jelölték meg az intézményt idén, mint egy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta prof. dr. Palkovics László. Hozzátette, mindez a szisztematikus munkának és az egyetem által a középiskolákkal kialakított széles körű együttműködéseknek köszönhető. A kuratóriumi elnök a Széchenyi-egyetem harmadik missziós tevékenységére, az egyetemi tudás versenypiacon való hasznosítására, új védjegyek és szellemi tulajdon létrehozására, valamint az induló – spinoff – vállalkozások támogatására is kitért.

2024-től jelentősen megváltozik a felvételi pontszámítás rendszere, hiszen a pontok egy részéről az intézmények maguk döntenek. Az új felvételi rendszert dr. Kovács Zsolt az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese mutatta be a résztvevőknek. „Hetven országból mintegy 14 ezer hallgatóval, 11 tudományterületről kilenc karral, 200 magyar és 40 angol nyelvű oktatási programmal, négy doktori iskolával rendelkezünk, a nemzetközi rangsorok szerint a világ legjobb ezer felsőoktatási intézménye közé tartozunk” – fogalmazott. Kitért az egyetem által kínált nemzetközi környezetre és lehetőségekre, a képzési programokra, a hallgatókat szolgáló tehetséggondozási rendszere, a gazdag sportolási és szórakozási lehetőségekre, valamint az egyetem kiterjedt ipari kapcsolataira és a változatos karrierlehetőségekre is.

A 2024-től érvényes, új felvételi pontrendszerről elmondta, a Széchenyi István Egyetem a pontszámítás nagyobb autonómiájára lehetőségként tekint, hiszen a célja, hogy minél több fiatalnak nyújtson magas színvonalú képzéseket, és juttassa őket a munkaerőpiacon rendkívül értékes diplomához. A többletpontok rendszeréből kiemelte az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a szakmai versenyek eredményei, valamint a felkészítő képzések nyújtotta lehetőségeket. „Mivel az intézmények eltérő számításokat vezetnek be, ezért a hozzánk jelentkezők dolgának megkönnyítése érdekében egy online pontszámító kalkulátor bevezetését is tervezzük” – hangsúlyozta az elnökhelyettes.

Dr. Háry András, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója a ZalaZONE-on kialakult innovációs ökosztisztémát mutatta be a résztvevőknek. Mint mondta, már az induláskor alapvetés volt, hogy a tesztpálya az ipari szereplők mellett a kutatóintézetek előtt is nyitva álljon. A Széchenyi István Egyetem számos kutatási projektjét segítik az itt zajló tesztek. „Mindazok a területek, amelyek jövőbe mutató technológiai irányokat képviselnek – az automatizálástól az elektromobilitáson és a szenzorokon át az önvezetésig – otthonra lelnek parkunkban. Ez az ökoszisztéma a hallgatók számára is hatalmas lehetőség” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, azokat a mérnökjelölteket, akik ebben az innovatív közegen képzelik el jövőjüket, a ZalaZONE gyakornoki programja várja, ahol az egyetemi kutatások mellett az itt működő jelentős fejlesztő cégek nyújtotta lehetőségeket is kihasználhatják.

A vendégek megismerkedhettek a Formula Student élmezőnyébe tartozó Arrabona Racing Team verseny- és a SZEngine motorfejlesztő csapattal, valamint Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon világcsúcsot felállító SZEnergy Team hallgatói csapattal. A nap folyamán az intézményvezetők az egyetem számos technológiai innovációját, köztük a Digitális Fejlesztési Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont smart city fejlesztéseit, különleges járműveit és drónjait is láthatták.