Egy 10-12 évvel ezelőtti autó vezérlő szoftvere pár tízezer kódsorból állt. Ehhez képest az autonóm közlekedésre képes gépjárműveket irányító programok több millió sorból fognak állni, miközben a megírásukra fordítható idő – a rendkívül rövid és intenzív fejlesztési határidőnek köszönhetően – természetesen nem nő a százszorosára, de még a duplájára sem nagyon. Ezt felismerve a Toyota egy teljesen új fejlesztési irányba tett rendkívüli lépést: hatalmas léptékű, 2,8 milliárd dolláros (körülbelül 785 milliárd forintos) beruházással igyekszik biztosítani, hogy szoftverfejlesztői ugyanolyan kiváló hatásfokkal dolgozzanak, mint a legendás Toyota gyártási rendszert (TPS) alkalmazó gyártóüzemek.

A Toyota, valamint két legnagyobb beszállítója, a Denso és az Aisin Seiki első lépésként egy vadonatúj vegyesvállalatot hozott létre Japánban. A névadó autógyártó 90 százalékos tulajdonában álló, Toyota Research Institute-Advanced Development elnevezésű cég élére kinevezett James Kuffner kezdetben körülbelül négymilliárd dolláros büdzsé felett rendelkezik, amelynek célja, hogy a Toyotát a szoftverfejlesztés terén is az élvonalba tartozó, új mobilitási szereplővé emelje.

Az egykoron a Google robotikai és felhő alapú kutatási tevékenységeit irányító Kuffner szerint a programozók jelenlegi munkamódszere, azaz, hogy elemenként igyekeznek megoldani összetett problémákat, majd hosszú éveket töltenek el azzal, hogy megpróbálják összefércelni az így kapott részeket – elavult. Elképzelése szerint folyamatosan, az írással párhuzamosan kell ellenőrizni, hogy a programok alkalmasak-e olyan összetett hardverek vezérlésére, mint a Toyota személy- és haszonjárművei. Az úgynevezett soronkénti validációt az űrkutatásban és a katonai jellegű szoftverfejlesztésben már évek óta használják, most ugyanezt szeretné meghonosítani az autóiparban a Toyota.

Az új szemlélet az autógyártó működésének szerves elemévé teszi a szoftverfejlesztést, integrálva azt a Toyota gyártási rendszerbe, amiből minden érintett fél profitálhat.

Az említett Toyota gyártási rendszer sarkalatos eleme, hogy a dolgozók saját hatáskörükben jelzik a meghibásodást, a selejtet, és azt azonnal kijavítják, ahelyett, hogy a későbbiekre halasztanák a felhalmozódó problémák orvoslását.

Kuffner ezer új programozót szeretne felvenni a vállalathoz, feltéve, hogy megtalálja a Toyota elvárásainak megfelelő tehetségeket. A tét mindenesetre nagy, az idő pedig sürget: a Toyota már a 2020-as tokiói olimpiai játékok alkalmával szeretné bemutatni tisztán elektromos, teljesen autonóm működésű járműflottáját, és ebben célszerű volna már az új fejlesztési elvek szerint megvalósított vezérlést alkalmazni. „Az alapelv rettentő egyszerű: ha képesek vagyunk olyan autót építeni, amelyet rendkívül megbízható, összeomlás-mentes szoftver vezérel, gyakorlatilag megvalósítottuk a gépkocsit, amely képtelen balesetet okozni” – foglalta össze munkájuk jelentőségét Kuffner.

Fotók: Toyota, businesswire.com, today.uconn.edu