• Milyen évet zárt a Bridgestone 2021-ben?
• Nagyon különleges évünk volt. 2020, vagyis az első, Covid által jelentős mértékben befolyásolt esztendő Európában és a környező országokban jóval nagyobb visszaesést hozott a gumiabroncs piacon, mint Magyarországon, ezért ők látványosabban pattantak vissza, de a magyar piac is jól teljesített 2021-ben, a Bridgestone is szép számokat írt. Röviden úgy lehetne összefoglalni a lényeget, hogy 2021-ben az egy évvel korábbinál jóval kisebb volumen mellett ugyanazt az árbevételt értük el.
• Vagyis komoly mértékben árat emeltek.
• A válasz igen, de a teljes kép ennél összetettebb; ez inkább a hozadéka volt az iparágat érintő kihívásoknak, amelyek 2021-et jellemezték. 2020 végén kivezettük az economy szegmensbe tartozó termékeinket a portfóliónkból – legyen szó személyautókról, kisteherautókról vagy SUV-okról – és 2021-től már csak a prémium szegmensre – ez a Bridgestone – és a középkategóriára – ez pedig a Firestone – fókuszálunk, a többi márkát kivezettük. A nyári és téli abroncsok piacán egyaránt csökkent az eladásunk, de a négyévszakos szegmensben 20%-kal bővültünk. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy hátrébb léptünk a 13-16 colos méretű abroncsok piacán, és a 17-22 colos kategóriára fókuszálunk, ez utóbbiaknál 20%-kal bővültünk. Vagyis az áremelés mellett az eleve magasabb árszegmensben szereplő termékek eladásait tudtuk jelentősen növelni.
• És ezen belül mit keresnek a vevők? Milyen irányba változik a kereslet?
• A tavalyi sikereink egy jól megválasztott és kivitelezett termékfejlesztési koncepciót igazolnak vissza: a nyári abroncsok között jól ment a Bridgestone Turanza T005, a Potenza Sport, a téli abroncsoknál a Blizzak LM005, a négyévszakos piacon a Bridgestone Weather Control A005 EVO. A gumiabroncs iparág berkeiben közismert, hogy Európában 7-8 olyan mértékadó teszt van, amelyre odafigyel a szakma. Ezeket az ADAC és a legnagyobb szaklapok által felkért szakemberek végzik. Büszkék vagyunk rá, hogy a Bridgestone az egyetlen gyártó, amely 2017 és 2021 között 6 alkalommal kapta meg a „jó” minősítést az ADAC teszteken. Vagyis az a koncepcióváltás, mely szerint a nagyobb méretű és minimum középkategóriájú abroncsok piacán hasznosítjuk a tudásunkat, ide fordítjuk a K+F erőfeszítéseinket, szinte azonnal eredményt hozott. 
• A piac változásának tudható be, hogy a közelmúltban bezártak egy franciaországi és egy dél-afrikai gyárat, miközben a tatabányai üzem minden korábbinál nagyobb fordulatszámon pörög?
• A két bezárt gyár évtizedekkel ezelőtt indult, és elsősorban az akkoriban sztenderd méretnek számító 13-14-es, illetve 15-ös méretet gyártotta.  Ma már nem ezeket a méreteket keresik, hiszen a 16 colos méret is kicsinek számít. A gyárak teljes gyártósorának teljes átalakítása, újrafelszerelése, a nagy méretekre adaptálása egészen egyszerűen nem érte volna meg. A bezárás fájdalmas és drasztikus lépés volt, de egyszersmind szükséges is. A Bridgestone mindig a kiváló vállalati és munkáltatói státuszra törekszik, ezért a végkielégítések mellett átképzéssel és elhelyezkedést segítő programokkal el tudtuk érni, hogy az elbocsátottak 85-90%-a egy éven belül el tudott helyezkedni. A 15 évvel ezelőtt indult tatabányai gyár 361 dolgozóval kezdte meg a működését, ma mintegy 1300-an dolgoznak ott. Folyamatosan nő a termelés, ami azt jelenti, hogy ma már évente 6,5 millió abroncsot képes legyártani az üzem. Tavaly nyáron gurult ki a 35 milliomodik legyártott gumiabroncs. A Bridgestone komoly mértékben hozzájárult, hogy Magyarország húsz év alatt a 35. helyről a 15. helyre jött fel a gumiabroncs-exportáló országok toplistáján. Visszatérve a kérdésére: amellett, hogy a 230-féle méretben gyártó magyar üzem a digitalizáció és automatizálás terén végzett fejlesztéseknek köszönhetően a cégcsoport egyik legmodernebb gyára, a szállítási láncok átalakulása is komoly mértékben segített felértékelni a hazai gyárat. Egyre fontosabbá vált, hogy pl. az európai fogyasztókat nem Ázsiából ideszállított áruval lássuk el, a rövidebb szállítási útvonal nem csak gazdaságosabb, de sokkal fenntarthatóbb is. Hozzáteszem, hogy ezt a stratégiai döntést már akkor meghozta a cégvezetés, amikor a Covidról még nem is hallottunk.
• Néhány éve tartottak egy komoly sajtóvisszhangot kiváltó bemutatót a gyárban, ahol az újságírók olyan autókat vezethettek, amelyek abroncsának oldalfalába százas szögeket vertek kalapáccsal. Az eredmény – vagyis a jármű vezethetőségének szinte változatlansága – nagyon meggyőző volt, mégis, úgy tűnik, mintha ma kevesebbet hallanánk a témáról.
• A defekttűrő abroncs egy prémium mobilitási megoldás, és már 20 éve, az iparág úttörőjeként is szállítottunk a megrendelőinknek ilyen termékeket. Az, hogy teljes légvesztés esetén is továbbhaladhat a jármű – max. 80km/h sebességgel, 80 km-es távra – praktikusan azt jelenti, hogy nem kell megszakítani az utunkat defekt esetén sem, illetve nem az út mentén kell szerelni. Sokat beszélünk arról, hogy ez az évtized az alternatív hajtásról, az önvezetésről, a hálózatba kötött, egymással kommunikáló autókról fog szólni. Szerintünk továbbra is szükség lesz a defekttűrő képességekre, kiemeltebb szerepet kap a közeljövőben maga a mobilitás. Ha egy közösségi szolgáltató autójában például együtt utazik egy apáca, egy kismama és két gyerek, ki cseréli ki a defektes kereket? A mi válaszunk az, hogy az autó továbbhaladhat a szervizbe, ahol kellő szakértelemmel és balesetveszély nélkül megoldják a problémát. Ma már a másodlagos piacon is megjelent ez a terméktípus, de fontos, hogy csak olyan járműre lehet felszerelni a defekttűrő gumiabroncsokat, amely TPMS rendszerrel, nyomásérzékelő szenzorral van felszerelve.
• Önök alapító tagjai a Magyar Gumiabroncs Szövetségnek. Mit gondol, mi a legfontosabb feladata a szakmai szervezetnek?
• Részünkről a szövetség elnökségében való részvétel mind az értékesítő vállalatunk, mind a gyárunk magyarországi jelenléte miatt fontos. Nem önállóan, hanem az iparágunk többi szereplőjével közösen fellépve szeretnénk elsősorban a fogyasztók, felhasználók minél szélesebb körű tájékoztatásához hozzájárulni. Véleményünk szerint egyre nagyobb aktualitása lesz a hulladékkezelésnek is, ezenkívül pedig a magyar utakon történő biztonságos közlekedéshez szeretnénk hozzájárulni a magunk lehetőségeivel a szakmai szövetségi tevékenységeinken keresztül.
• Olvastam a honlapjukon, hogy az 1931-ben alapított Bridgestone mottója, hogy „serving society with superior quality”. Pontosan hogyan kell ezt érteni?
• Büszkék vagyunk rá, hogy olyan gyártóknak vagyunk minősített beszállítói, mint a Mercedes, az Audi, a BMW, a Lexus és még sorolhatnám, de sosem téveszthetjük szem elől azt, hogy csak akkor lehetünk sikeres vállalat, ha nem csak a profitmaximalizálásra törekszünk, hanem a társadalom szolgálatában is állunk. A gyökereinktől sosem szakadunk el, és ez a jelenre lefordítva azt jelenti, hogy a tatabányai üzem is megkezdte okosgyárrá alakulását. A tervek szerint 2023-ra az abroncsgyártás mellett a félkész termékek gyártását, az energiaellátást, a karbantartást, a gyártáskövetést és a gyártástervezést is teljesen digitalizálják a kollégáink. 2030-ra a Bridgestone csoport célul tűzte ki, hogy további 30%-kal csökkenti szén-dioxid kibocsátását. Emellett 2050-re a teljes anyagfelhasználását fenntartható forrásból szándékozik majd fedezni. Ezt az elvet követve a tatabányai üzem már 2020 márciusa óta megújuló energiaforrásokból fedezi villamosenergia-szükségletének 100 százalékát. Alapítónk, Shojiro Ishibashi több mint 90 évvel ezelőtt emelte ki annak fontosságát, hogy a társadalom szolgálatát sosem téveszthetjük szem elől. Ennek a filozófiának a kisugárzása a napi munkavégzés során is érezhető; engem is és kollégáimat is határozottan ösztönöz, hogy olyan vállalat vagyunk, ahol az üzleti partnereinkkel való korrekt, emberséges viszony példa értékű. És ezt nem csak én állítom, de a partnereinktől kapott visszajelzések is ezt erősítik meg.

Rozsnyai Gábor